Több ezer éves, az emberi szem számára láthatatlan egyiptomi írásokat fejtenek meg egy lézeres módszerrel a fizikusok.

Az utóbbi időben újra felpezsdült a tudományos élet az ősi Egyiptom körül. Miközben a tudósok egy különleges sugárzás segítségével térképezik fel, hogy mi is van belülről a piramisokban, egy másik csapat az építményeken kívüli sírokra koncentrál.

Az egyiptomi temetkezési szokás szerint ha egy középosztályhoz tartozó ember meghalt, hasonló halotti maszkot kapott, mint a fáraók.

 Meritamun maradványai, köztük mumifikálódott feje meglehetősen méltatlan helyen, a University of Melbourne orvosi épületének poros pincéjében hevertek.

Valószínűleg Frederic Wood Jones professzor vitte Ausztráliába, amikor az 1930-as években régészként dolgozott Egyiptom területén. Bár a lány igazi története rejtély marad, arcát megpróbálták visszahozni az életbe. A bekötött koponyát CT-vizsgálatnak vetették alá, ekkor kiderült, hogy két fogában is mély tályog volt, koponyacsontja pedig el volt vékonyodva.

A Grand Egyptian Museum (GEM), amely a fáraók történelmét lesz hivatott bemutatni, Kairón kívül épül, és megpróbálkozik a lehetetlennel: eltartani önmagát a gizai piramisok árnyékában.

Az ország antikvitásokért felelős minisztere reményét fejezte ki, hogy a hatalmas komplexum 2016 végére felépül, és 2017-ben részlegesen meg is lehet majd nyitni.

„A Bent piramist magyarul Tört piramisnak nevezzük, mivel tört gúla alakja van, azaz körülbelül a felénél kicsit magasabban megváltozik az oldallap dőlésszöge, ezért nem egy tökéletes gúlaalakot látunk, hanem egy tört piramist” - ismertette Bács Tamás egyiptológus-régész.

 Most a Tayha Miszr Fund, vagyis az Éljen Egyiptom Alap reklámjával próbálja rávenni Sziszi elnök hivatala a polgárokat, hogy pénzzel is szálljanak be az országépítésbe. A másfél perces hirdetés a hónap elején jelent meg: egy idős egyiptomi hölgy történetét meséli el, aki édesanyjától családi örökségként kapott egy pár fülbevalót. Az ékszer már nemzedékek óta szállt lányról lányra.

Jöhettek akármilyen nehéz idők, Zeinab soha nem gondolt arra, hogy eladja a fülbevalót, és így tegye könnyebbé a család életét.

 Új elmélettel álltak elő a tudósok, akik ezzel gyarapították a megválaszolatlan kérdések számát.

A mai napig vitatkoznak a tudósok azon, hogy hogyan keletkeztek a piramisok, amelyeknek kutatása során új tényekre jöttek rá a régészek, akik ezért új perspektívából vizsgálják az építményeket.

Korábban ugyanis a hieroglifákban vagy az építészeti megoldásokban keresték a válaszokat, ám egy új elmélet szerint, nem is az ősi egyiptomiak építették a piramisokat, hanem egy korábbi civilizáció.

Az állami információs szolgálat 1954-ben jött létre Egyiptomban, azóta a feladatuk, hogy hírekkel lássák el a közvéleményt, 2012 óta közvetlenül az elnök alatt dolgoznak.

Jelenlegi vezetője Salah Abdel Sadek, aki nemrég a kairói egyetemen adott elő, és ott említette meg, hogy a Tom és Jerry című rajzfilmsorozat felelős az arab világ erőszakáért. Persze nem önmagában, a videójátékok és az erőszakos filmek is sokat tesznek ez ügyben.

Sadek szerint a Tom és Jerry viccesnek ábrázolja az erőszakot és azt az üzenetet közvetíti, hogy meg lehet ütni, fel lehet robbantani a másik embert.

Az ősi egyiptomi vallás fontos jellemzője a napkultusz és a halotti kultusz. Egyetlen más vallásban sem foglalkoznak annyit a halállal és a halál utáni élettel, mint ebben. E vallás - Max Müller vallástörténész szerint - „elméletileg monoteizmus, gyakorlatilag politeizmus", mivel számos istent ismer, de csak egyet imád. Mindegyik mögött ugyanis ott van „Ő, akinek a neve Rejtett", vagyis a neve ki nem ejthető. Egyes kutatók feltételezik, hogy Ámon volt ez a bizonyos „rejtett" isten.

Az Újbirodalom idjéből származó több mint 40 sírt Gebel El Szilszilánál fedezte fel dr. Maria Nilsson csapatata, a svédországi Lund Egyetemről. A temető délkeletre fekszik Szobek templomától, és északnyugatra IV. Amenhotep híres sztéléjétól, a Nílus keleti partján, és a feltárása csak most kezdődött. Először csak öt sírt vizsgálnak meg, ezeket alapos megfontolás után választották ki – mondja a régészek vezetője.

A sírok mellett egy kis szentélyre is bukkantak a folyóparton.

 A ku­ta­tók is meg­döb­ben­tek, mi­u­tán rá­jöt­tek, mi­lyen régi ru­ha­da­ra­bot őriz­get­tek a mú­ze­um­ban. Már több mint száz éve, hogy ta­lál­tak egy kupac ron­gyot egy egyip­tomi sír­ban, és majd het­ven évig egy rak­tár­ban po­ro­so­dott. A ruhát 1977-ig csak egy ko­szos szö­vet­da­rab­nak gon­dol­ták, és csak nem­ré­gi­ben ha­tá­roz­ták meg pon­to­san a lelet korát. A tör­té­ne­tet még In­diana Jones is meg­iri­gyelné!