Új elmélettel álltak elő a tudósok, akik ezzel gyarapították a megválaszolatlan kérdések számát.

A mai napig vitatkoznak a tudósok azon, hogy hogyan keletkeztek a piramisok, amelyeknek kutatása során új tényekre jöttek rá a régészek, akik ezért új perspektívából vizsgálják az építményeket.

Korábban ugyanis a hieroglifákban vagy az építészeti megoldásokban keresték a válaszokat, ám egy új elmélet szerint, nem is az ősi egyiptomiak építették a piramisokat, hanem egy korábbi civilizáció.

Mint tudjuk, a piramisok hatalmas, eltérő formájú és méretű kövekből készültek, amelyeknek szélei meglepően pontosak, a belső falakat pedig hihetetlen pontossággal alakították ki. Napjainkban ezt lézertechnológiával lehetne csak elérni.

Amennyiben igaz a teória, és nem az egyiptomiak építették a piramisokat, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek köszönhetjük az építményeket? Erre az egyetlen reális magyarázat az, hogy létezett egy korábbi civilizáció, amelynek tagjai rendelkeztek a megfelelő technológiával, ám ebben az esetben nagy rejtély, hogy hol van ennek a még régebbi civilizációnak a nyughelye?

Jelenleg a tudósok azt feltételezik, hogy az egyiptomiak csak a piramisok csúcsait vették birtokba, míg az építmények fő részei a homok, föld alatt vannak, ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a piramisok eredetileg bunkerként funkcionáltak egy világméretű özönvíz ellen.

Erre abból következtettek a szakemberek, hogy nem lehet a véletlen műve az, hogy a piramisok formája, szerkezete képes lenne visszafogni egy bármilyen irányból érkező hullám erejét, tehát a víz mindenképpen továbbfolyna az oldalak mentén.

Amennyiben az őseink képesek voltak megjósolni egy globális özönvíz közeledtét, ráadásul megvolt a technológiájuk arra, hogy ilyen építményeket alkossanak, akkor miért haltak ki? Lehet, hogy ez egy kegyetlen terv része volt, amelynek értelmében csak egy néhány ember élhette túl a katasztrófát, hogy fennmaradjon a faj?

A tudósok új piramisokat kezdtek keresni az egész világon, hogy ezzel bizonyítsák az elméletüket. 2005-ben Semir Osmanagic, független kutató Boszniában fedezett fel egy piramist, amit hegynek álcáztak.

Az ekkor indult archeológiai expedíció felfedezte, hogy az építmény anyaga cementnek néz ki, de a vizsgálatok után kiderült, hogy az nem felel meg egyik ma ismert anyagnak sem. Nem sokkal később Sevastopolban újabb piramis került elő, amikor a munkások termálvizet kerestek, ám 10 méteres mélységben egy kőszerkezetre bukkantak.

A terület választása nem lehetett a véletlen műve, mert a kiválasztott pontban erős volt az SHF sugárzás, ami 100 méteres sugárban terjedt szét. A további kutatások több piramist fedeztek fel. Ezeknek a különlegessége, hogy egy sorba rendeződtek.

Az új felfedezés nem vitt közelebb a piramisok rejtélyének megoldásához, hanem újabb kérdéseket szült.

Forrás:http://life.ma