Piramisokat a világ több pontján, így Egyiptomban és Mexikóban is építettek sok ezer évvel ezelőtt. Hosszú idő óta sokakat foglalkoztat a piramisok rejtélye. Miért épp ezt a formát választották az ősi kultúrákban, mégis mi azok valódi jelentése? Úgy tűnik, most fény derült a titokra.

Az ősi korokban szent jelentést társítottak a piramisokhoz. Manapság a világ számtalan országában gondolják ugyanezt ezekről a különleges épületekről. Az egyiptomiak piramisszerű építményei ma is milliókat vonzanak, épp úgy, mint az amerikai indiánok sátorra emlékeztető alakzatai.

A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének töredéke, három másik orvosi recept ismeretlen személytől származik. 
Az úgynevezett palimpszeszt kódex lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatók - adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

Új nekropoliszt fedeztek fel a Nílus parti Minja város, el-Minja tartomány székhelye közelében, a temetkezési hely legalább 17 múmiát rejtett - jelentette be szombaton az egyiptomi régészeti miniszter.

A felfedezést a nyugati sivatag szélén, Tuna al-Gabal falu kiterjedt ásatási területén tette egy egyiptomi régészeti misszió. A hatalmas nekropoliszból a sírokon és a temetkezési épületen kívül több ezer íbisz, pávián és más állatok múmiái is előkerültek.

 Egy mintegy 4000 éves temetkezési kert maradványaira bukkantak spanyol régészek a Nílus-parti Luxor közelében, az ősi Théba területén - jelentette be szerdán az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium. Hasonló temetkezési kerteket eddig csak az újbirodalmi (Kr. e. 1550-656) sírok falainál találtak.

A régészek előtt közismert az ilyen kicsiny temetkezési kertek léte a fáraói sírkamrák bejáratánál, de ez az első alkalom, hogy ilyen kertre bukkantak az ősi Thébában, a mai Luxorban - közölte a tárca, amely fotókat is nyilvánosságra hozott a feltárásokról.

 Mintegy 40 millió évvel ezelőtt egy kistermetű, ám éles fogakkal megáldott bestia állt az Afrikai tápláléklánc csúcsán. Koponyája az egyiptomi isten, Anubisz fejére emlékeztetett - írja a leletet bemutató új tanulmány.

A most leírt faj a Masrasector nananubis tudományos nevet kapta az egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazójaként ismert Anubisz után.

Akárcsak az említett isteni lénynek, a most felfedezett faj képviselőinek is hosszú és keskeny koponyájuk volt – olvasható a Live Science cikkében.

 Az eredeti tervekkel ellentétben nem március 1-től, hanem július 1-től emelkedik majd a beutazási engedélyek ára Egyiptomban.

Az AP hirügynökség értesülése szerint a halasztást az egyiptomi idegenforgalmi szervezeteknek sikerült elérnük. Attól tartanak, hogy a nyár előtti időszakban a vizum árának emelése negativ hatással lenne a turistaforgalomra, a látogatottság amúgy is csökkenő irányzatot mutat.

Eddig 25 dollárt kértek a vízumért a belépési pontokon Egyiptomban.

 Élénkül a kiutazó turizmus, januárban megduplázódott az előfoglalások száma a Kartago Toursnál az egy évvel korábbihoz képest, nőtt az érdeklődés Egyiptom és Tunézia iránt is - mondta Füri Mihályné, a cég vezetője az MTI-nek.

Hozzátette: "még nem tartunk ott, mint két évvel ezelőtt, de optimisták vagyunk".
   

A terrorcselekmények miatt tavaly több országba is sokkal kevesebben utaztak, ez megmutatkozott a Kartago árbevételén is, 2016-ban közel 40 százalékkal csökkent - mondta.

 Tutanhamon tőre olyan anyagból készült, amely szó szerint az űrből érkezett – állítják kutatók egy nemrég megjelent tanulmányban. Olasz és egyiptomi tudósok non-invazív, röntgen fluoreszcencia spektroszkópia segítségével kiderítették, hogy a gyermekfáraó jobb combján elhelyezett tőr pengéjét meteoritból készítették.

A kutatócsoport, amely magában foglalta többek között a Milánói Műszaki Egyetem, a Pisai Egyetem, valamint a kairói Egyiptomi Múzeum szakértőit, a Meteoritics and Planetary Science című folyóiratban számolt be a vizsgálatok eredményéről – olvasható a Discovery News honlapján.

 Egyiptom: a piramisok, a fáraók, a kincsekkel teli sírok hazája, ahol az uralkodók istenekként vezették az országot. Ha az ókori Egyiptomra gondolunk, sokszor bizony elfelejtjük a piszkos és a mai szemmel nézve kicsit gusztustalan részleteket. Pedig volt belőlük bőven.

1. A fejtetvesség olyan komoly problémát jelentett, hogy az emberek inkább lemondtak a hajukról

Az ókori Egyiptom lakosainak nagy része borotválta a fejét. Ezt rengeteg írásos bizonyíték és akkoriban született kép is alátámasztja, és számtalan korabeli utazó törte rajta a fejét, hogy vajon miért lett sikk és divat Egyiptomban a kopasz fej.