Egy mintegy 4000 éves temetkezési kert maradványaira bukkantak spanyol régészek a Nílus-parti Luxor közelében, az ősi Théba területén - jelentette be szerdán az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium. Hasonló temetkezési kerteket eddig csak az újbirodalmi (Kr. e. 1550-656) sírok falainál találtak.

A régészek előtt közismert az ilyen kicsiny temetkezési kertek léte a fáraói sírkamrák bejáratánál, de ez az első alkalom, hogy ilyen kertre bukkantak az ősi Thébában, a mai Luxorban - közölte a tárca, amely fotókat is nyilvánosságra hozott a feltárásokról.

 Mintegy 40 millió évvel ezelőtt egy kistermetű, ám éles fogakkal megáldott bestia állt az Afrikai tápláléklánc csúcsán. Koponyája az egyiptomi isten, Anubisz fejére emlékeztetett - írja a leletet bemutató új tanulmány.

A most leírt faj a Masrasector nananubis tudományos nevet kapta az egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazójaként ismert Anubisz után.

Akárcsak az említett isteni lénynek, a most felfedezett faj képviselőinek is hosszú és keskeny koponyájuk volt – olvasható a Live Science cikkében.

 Az eredeti tervekkel ellentétben nem március 1-től, hanem július 1-től emelkedik majd a beutazási engedélyek ára Egyiptomban.

Az AP hirügynökség értesülése szerint a halasztást az egyiptomi idegenforgalmi szervezeteknek sikerült elérnük. Attól tartanak, hogy a nyár előtti időszakban a vizum árának emelése negativ hatással lenne a turistaforgalomra, a látogatottság amúgy is csökkenő irányzatot mutat.

Eddig 25 dollárt kértek a vízumért a belépési pontokon Egyiptomban.

 Élénkül a kiutazó turizmus, januárban megduplázódott az előfoglalások száma a Kartago Toursnál az egy évvel korábbihoz képest, nőtt az érdeklődés Egyiptom és Tunézia iránt is - mondta Füri Mihályné, a cég vezetője az MTI-nek.

Hozzátette: "még nem tartunk ott, mint két évvel ezelőtt, de optimisták vagyunk".
   

A terrorcselekmények miatt tavaly több országba is sokkal kevesebben utaztak, ez megmutatkozott a Kartago árbevételén is, 2016-ban közel 40 százalékkal csökkent - mondta.

 Tutanhamon tőre olyan anyagból készült, amely szó szerint az űrből érkezett – állítják kutatók egy nemrég megjelent tanulmányban. Olasz és egyiptomi tudósok non-invazív, röntgen fluoreszcencia spektroszkópia segítségével kiderítették, hogy a gyermekfáraó jobb combján elhelyezett tőr pengéjét meteoritból készítették.

A kutatócsoport, amely magában foglalta többek között a Milánói Műszaki Egyetem, a Pisai Egyetem, valamint a kairói Egyiptomi Múzeum szakértőit, a Meteoritics and Planetary Science című folyóiratban számolt be a vizsgálatok eredményéről – olvasható a Discovery News honlapján.

 Egyiptom: a piramisok, a fáraók, a kincsekkel teli sírok hazája, ahol az uralkodók istenekként vezették az országot. Ha az ókori Egyiptomra gondolunk, sokszor bizony elfelejtjük a piszkos és a mai szemmel nézve kicsit gusztustalan részleteket. Pedig volt belőlük bőven.

1. A fejtetvesség olyan komoly problémát jelentett, hogy az emberek inkább lemondtak a hajukról

Az ókori Egyiptom lakosainak nagy része borotválta a fejét. Ezt rengeteg írásos bizonyíték és akkoriban született kép is alátámasztja, és számtalan korabeli utazó törte rajta a fejét, hogy vajon miért lett sikk és divat Egyiptomban a kopasz fej.

 Több ezer éves, az emberi szem számára láthatatlan egyiptomi írásokat fejtenek meg egy lézeres módszerrel a fizikusok.

Az utóbbi időben újra felpezsdült a tudományos élet az ősi Egyiptom körül. Miközben a tudósok egy különleges sugárzás segítségével térképezik fel, hogy mi is van belülről a piramisokban, egy másik csapat az építményeken kívüli sírokra koncentrál.

Az egyiptomi temetkezési szokás szerint ha egy középosztályhoz tartozó ember meghalt, hasonló halotti maszkot kapott, mint a fáraók.

 Meritamun maradványai, köztük mumifikálódott feje meglehetősen méltatlan helyen, a University of Melbourne orvosi épületének poros pincéjében hevertek.

Valószínűleg Frederic Wood Jones professzor vitte Ausztráliába, amikor az 1930-as években régészként dolgozott Egyiptom területén. Bár a lány igazi története rejtély marad, arcát megpróbálták visszahozni az életbe. A bekötött koponyát CT-vizsgálatnak vetették alá, ekkor kiderült, hogy két fogában is mély tályog volt, koponyacsontja pedig el volt vékonyodva.

A Grand Egyptian Museum (GEM), amely a fáraók történelmét lesz hivatott bemutatni, Kairón kívül épül, és megpróbálkozik a lehetetlennel: eltartani önmagát a gizai piramisok árnyékában.

Az ország antikvitásokért felelős minisztere reményét fejezte ki, hogy a hatalmas komplexum 2016 végére felépül, és 2017-ben részlegesen meg is lehet majd nyitni.