Dr. Gerardo Peña Matheus:

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 1. kötetemegrendelhető!

A könyv eredeti dokumentumokkal és levelezésekkel illusztrálva mutatja be

Móricz Jánosnak az ecuadori Tayos-barlanggal kapcsolatos kutatásait.

A legtöbb dokumentum első publikációként szerepel a kötetben,

így érdeklődőknek és kutatóknak egyaránt hiánypótló a mű.

Ára: 3.900,- Ft

A/4-es formátum, 190 oldal
ISBN 978 963 0870 320 (így lesz az Országos Széchényi Könyvtárban is)

(ajánlott küldeményként + 705,- Ft postaköltség)

Korlátozott példányszámban megrendelhető.

Több ezer éves egyiptomi sörreceptet rekonstruált Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem régésze és társa, Sam Calagione sörfőző, a delaware-i Dogfish Head cég vezetője. A lehető legjobb minőség érdekében a helyszínről, Egyiptomból szerezték be az alapanyagokat.

A sör hozzávalóit McGovern kutatásai alapján gyűjtötték össze, ugyanis az amerikai régész az I. Skorpió ('Udzs') fáraó sírjában talált leleteken borsfű, kakukkfű és koriander keverékét azonosította; a kutatók a sör előállítása során az úgynevezett za'tar fűszerkeveréket használták, amely a fentebb felsorolt fűszereket és többek közt oregánót tartalmaz.

Radarvizsgálatokkal térképezték fel a Nílus deltájának északkeleti részén, a modernkori Tell ed-Dabaa közelében fekvő az ókori Avarisz települést, amely az Egyiptomot megszálló hükszoszok fővárosa volt az úgynevezett második átmeneti korban (Kr.e. 1664-1569) között.

folytatás az inforadio.hu oldalán!

Egyiptom egyik leghíresebb jelképe, a közismert Nofertiti mellszobor jelenleg a berlini Neues Museum egyiptomi gyűjteményének legnagyobb kincse.

A szobor egy Thotmesz egyiptomi szobrász amarnai műhelyéből származó tanulmány Nofertitiről, a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó rejtélyes életű feleségéről.

Az ókori uralkodónőt ábrázoló 1913-ban egy ásatás után került Németországba.

Bernd Neumann, a német kulturális miniszter szerint jogosan, az egyiptomi ásatások után a leletek elosztásának során.

A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány többszöri, a legapróbb részletekbe belemenő tájékoztatása szerint akkoriban megegyeztek abban, hogy a német régészcsoport a leleteket két részre osztja.

A sírkamra egyik falán a régészek más érdekességre is bukkantak: a felirat tanúsága szerint azok, akik megpróbálják kifosztani a sírt, vagy bármilyen erõszakos cselekedetet hajtanak végre, átkozottak lesznek, egészen pontosan krokodilok és kígyók fogják felfalni õket. Hogy a most elkapott sírrablóknak vajon tényleg ez lesz-e a sorsuk, az egyelõre rejtély. Ám az ismert, hogy az ókori Egyiptomban központi szerepet játszott a halál és minden, ami kapcsolatban állt vele.

Hogy hova tûntek a fogorvosok, az egyelõre rejtély. Biztos viszont, hogy a fogorvos és az uralkodó között szoros kapcsolat állt fenn. A sírkamra falfestményein ugyanis az orvos éppen a fáraó családjával együtt játszik, illetve közös áldozati szertartáson vesznek részt. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a fogorvosok a fáraó családjának legbelsõbb köréhez tartozhattak, ami viszont Zahi Hawass, Egyiptom legfõbb régésze szerint nem jelenthetett mást, mint hogy a fáraók és családja odafigyeltek foguk ápolására és rendben tartására is.

Sírrablók, rendõrök és régészek együttes ?erõfeszítésének? köszönhetõ az az ókori egyiptomi sír, amelyben az 5. dinasztiához tartozó fáraók három fogorvosát találták meg a kutatók. A legrégebben épült egyiptomi piramis közelében felfedezett magánsír az egyik legjelentõsebb ilyen jellegû lelet a korszakból.

A szenzációs régészeti leletek általában két dolognak köszönhetõek: a vak szerencsének vagy a hosszas kutatómunkának.

Az elõbbi önmagáért beszél, az utóbbi viszont rengeteg, fáradtságos munkát elõfeltételez, amelynek során dokumentumokból illetve egyéb régészeti leletekbõl lassan kialakul egy sejtés: valószínûleg hol is található az, amit a régész keres.