Elektromos autók szállítják a turistákat a három piramishoz és a szfinxhez Egyiptomban - írja az infostart.hu.

 

Újabb, 400 millió fontos turisztikai fejlesztésbe kezd Egyiptom. A Globoport híre szerint

 

a buszokat és a hagyományos autókat kitiltják, és 35 elektromos autó viszi majd a látogatókat a kaputól a piramisokig. Felépítenek egy fogadóépületet, melyben egy mozi is helyet kap

– itt az egyiptomi történelmet bemutató filmeket vetítenek majd.

Az árusokat egy bazárba terelik, lovagolni és tevegelni pedig a piramisoktól három kilométerre kijelölt helyen lehet majd.

A török Sultan Kosen, a világ legmagasabb férfija. Az indiai Dzsjoti Amge pedig a világ legalacsonyabb nője. Most Egyiptomban, az ókori világ hét csodájának egyikénél, a gízai piramisoknál, a Nagy szfinx mellett adtak egymásnak találkát, mint az MTI által is közzétett fotó bizonyítja.

A 243 centiméter magas Kosen és a 62,8 centiméteres Amge az Egyiptomba irányuló turizmus fellendítésének érdekében tartózkodik az országban.

Forrás:https://mno.hu

 1. Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye az i. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő az i. e. 16. században élt I. Jahmesz volt.

 

2. Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, a legújabb teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket.

3. A piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be.

 Piramisokat a világ több pontján, így Egyiptomban és Mexikóban is építettek sok ezer évvel ezelőtt. Hosszú idő óta sokakat foglalkoztat a piramisok rejtélye. Miért épp ezt a formát választották az ősi kultúrákban, mégis mi azok valódi jelentése? Úgy tűnik, most fény derült a titokra.

 

Az ősi korokban szent jelentést társítottak a piramisokhoz. Manapság a világ számtalan országában gondolják ugyanezt ezekről a különleges épületekről. Az egyiptomiak piramisszerű építményei ma is milliókat vonzanak, épp úgy, mint az amerikai indiánok sátorra emlékeztető alakzatai.

A Grand Egyptian Museum (GEM), amely a fáraók történelmét lesz hivatott bemutatni, Kairón kívül épül, és megpróbálkozik a lehetetlennel: eltartani önmagát a gizai piramisok árnyékában.

 

Az ország antikvitásokért felelős minisztere reményét fejezte ki, hogy a hatalmas komplexum 2016 végére felépül, és 2017-ben részlegesen meg is lehet majd nyitni.

„A Bent piramist magyarul Tört piramisnak nevezzük, mivel tört gúla alakja van, azaz körülbelül a felénél kicsit magasabban megváltozik az oldallap dőlésszöge, ezért nem egy tökéletes gúlaalakot látunk, hanem egy tört piramist” - ismertette Bács Tamás egyiptológus-régész.

 Új elmélettel álltak elő a tudósok, akik ezzel gyarapították a megválaszolatlan kérdések számát.

 

A mai napig vitatkoznak a tudósok azon, hogy hogyan keletkeztek a piramisok, amelyeknek kutatása során új tényekre jöttek rá a régészek, akik ezért új perspektívából vizsgálják az építményeket.

Korábban ugyanis a hieroglifákban vagy az építészeti megoldásokban keresték a válaszokat, ám egy új elmélet szerint, nem is az ősi egyiptomiak építették a piramisokat, hanem egy korábbi civilizáció.

Életre szóló kitiltást kapott Egyiptomból az a német tizenéves, aki a múlt hónap közepén megmászta a gízai Kheopsz-piramist, és az illegális akcióról világszerte nagy sikert arató videofelvételt is készített - jelentette szerdán az egyiptomi sajtó.

 

Mamdúh ed-Damáti egyiptomi műemlékvédelmi miniszter bejelentette, hogy a tiltásról hivatalos értesítést küldött a kairói német nagykövetségnek.

A 18 éves Andrej Ciesielski január 18-án mászta meg az ókori világ hét csodája közé tartózó - ezek közül utolsóként a mai napig is álló - gízai piramisok egyikét.

 Látogató-központ, esti rendezvények, és más okos ötlet megvalósításával lehetne újra népszerű Egyiptom legfontosabb műemléke.

 

Rómában a Colosseum, Párizsban az Eiffel-torony, Egyiptomban pedig a piramisok a legfontosabb látnivaló, ám egyik nevezetesség felkeresése sem olyan kellemes program, hiszen vagy hosszú sorbaállásra kell számítanunk, vagy bosszantó önjelölt idegenvezetőkre, túl erőszakos árusokra.

Az egyiptomi fiatalok most megelégelték, hogy nem büszkélkedhetnek az országuk legikonikusabb műemlékeivel, ezért összegyűjtötték, hogy milyen ötletekkel lehetne vonzóbbá tenni a piramisokat.

 

Elképesztő látványberuházást jelentettek be a súlyos gazdasági és politikai problémákkal küzdő Egyiptomban. Úgy döntöttek visszanyúlnak az ország történelmi gyökereihez és felépítik a környék legmagasabb felhőkarcolóját, mely a gízai piramisok mellett kap majd helyet.

 

Egyiptom lakhatási minisztere mutatta be a napokban azokat a terveket, melyek szerint felépítenék Kairóban az ország legmagasabb épületét. A 200 méter magas, piramis formájú Zayed Crystal Spark tornyot az egyiptomi főváros egyik külső kerületében húznak fel, nem messze a világhírű gízai piramisoktól.

 

Egy brit történész-mérnök kutatásai során arra a rejtélyre próbált fényt deríteni, hogy miért omladozik a 4700 éves tört falú piramis, s hogy burkolata – a többi piramishoz képest, amelyek szinte teljes egészében elvesztették ezt a réteget – miért maradt viszonylag ép. Véleménye szerint minél jobban fejlődött a piramisépítészet, annál kisebb esély maradt arra, hogy burkolatuk épségben megmaradjon.

 

Peter James brit történész-mérnök kapta azt a feladatot, hogy a Kairótól 40 kilométerre délre található Sznofru piramisa (tört falú piramis) szerkezetének megmaradt burkolatát biztosítsa, azaz a további omlásokat megakadályozza.

 

 

Látványos képet tett közzé a NASA: a gizai piramisokról idén júliusban készített felvételt a Nemzetközi Űrállomás legénysége.

A fotókon úgy esik a nap fénye a piramisokra, hogy jól láthatóan kirajzolja alakjukat. A felvételeken a három legnagyobb piramis, Hufu, Hafré és Menkauré (görögül Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz) fáraók sírhelye látható. A legkisebb - bal szélső - piramis, Menkauré sírhelye mellett kivehető három kisebb piramis, amely három királynői temetkezési hely.

 

Egyiptom ma is a titkok földje és talán az marad örökké, ahová mindig érdemes elutazni és egy kicsit elmerülni a régmúlt időkben.

 

 

Becslések szerint Egyiptomban a leletek több mint 70 %-a ma is az évezredek homoktakarója alatt fekszik. Ma már egyre kevesebb külföldi kutatót és régészt engednek a piramisok közelébe, ahol komoly kutató munka folyik. A piramisban egyre több a feltárt járat és akna, de hogy ki építette ezeket és milyen céllal máig rejtély maradt.

 Amerikai tudósok műhold felvételek újszerű feldolgozásával 17 elveszett piramist, több mint ezer sírhelyet és háromezer régi települést találtak Egyiptomban.

 

Az Alabamai egyetem kutatói egy műhold által készített infravörös felvételeket elemeztek. A képek felbontása kevesebb, mint egy méter. Az infravörös képek kimutatják a föld alatt található, betemetett építményeket. Az ősi egyiptomiak ugyanis agyag téglából építkeztek, a téglák pedig sűrűbbek a környező földnél és ezért a képeken kimutathatók.

Sokan szeretjük fejtegetni az emberiség történetének nagy talányait, akár hozzáértőként, akár kedvtelésből (akár azért, hogy értelmet csempésszünk fájóan szürke életünkbe:).

Vegyünk akár - ha már itt tartunk - az emberiség kialakulását és történetét, a világ eredetét, vagy akár az egyiptomi piramisok létrejöttének misztériumát.

Ki tudja, a mai napig hány és hány elképzelés és bizonyítás látott napvilágot a piramisok építésével kapocslatban...

Bár az ie. 1304-1236-ig uralkodó II.Ramszesz szarkofágját és múmiáját megviselte az idő vasfoga és nem kevésbé a sírgyalázók, sírrablók kíméletlensége, annyi bizonyosan kiderül, hogy a több mint hatvan évig uralkodó fáraó súlyos csontrendszeri betegségben szenvedett.
Az Egyiptomba turistaként látogatók számára olyan monumentális művészi alkotások idézik meg a birodalom legnagyobb építtetőjeként is számon tartott uralkodó emlékét, mint például a 20 méter magas kőoszlopokkal szegélyezett Abu Szimbeli templom a Nasszer-tó partján, vagy a karnaki Nagy Hiposztül Csarnok.

 

Az emberiség tudatában azok a piramisok jelennek meg, melyeket a fotókon láthatunk. Ám a mai piramisok romos állapotúak, és nem úgy néznek ki, mint régen. Megdöbbentő, hogy színükről alig jelent meg értekezés. Mi lehet az a rejtett gátoló hatás, mely nem engedi felvetni azt sem, vajon a piramisoknak volt e valamilyen színe?

 

Nagyon sok kitűnő könyv és cikk tárgyalta már eddig a piramisok rejtélyeit, építésének titkait. Ezek a könyvek és cikkek alig jutottak azonban közelebb a megoldásokhoz.

 Az egyiptomi nagypiramisokat építő munkások sírjait fedezték fel régészek, a leletek feltárják azt, miként éltek, mit ettek az egyiptomi munkások négyezer évvel ezelőtt.A sírok az egyiptomi 4. dinasztia uralkodásának idejéből (Kr.e 2575-2467) valók, amikor a nagypiramisok épültek - jelentette be vasárnap Záhi Havvász (Zahi Hawass), az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.

A nagypiramisok körzetében először 1990-ben találtak piramisépítők sírjaira, amelyekből kiderült, hogy a munkások fizetést kaptak, tehát nem rabszolgák voltak, ahogyan sokáig tartották.

 A piramis járatai. A: Bejárat B: Ereszkedő folyosó C: Emelkedő folyosó D: Nagy Galéria E: Előkamra F: Királyi Kamra G: "Teherelosztó kamrák" H, I:"Szellőzőaknák" J: "Királynő Kamrája" K: "Kút-akna" L: Földalatti Kamra

Forrás:Mommo

Az Al-Ahram című vezető egyiptomi napilap az ország öntözési kultúrájáról tett közzé dokumentumokat kedden. A mindeddig kiadatlan iratokból kiderült, hogy Egyiptom egykori uralkodója, a macedón származású Mohamed Ali kis híján leromboltatta a Kheopsz-piramist.

 

teljes cikk

 

Kevés olyan rejtély van, melyet annyian, annyiféleképp próbáltak megfejteni, mint a piramisok titkát. Az óriási kőtömböket egyesek szerint vonszolták, mások szerint gurították vagy emelőkkel mozgatták stb. Most azonban a földtől kissé elrugaszkodott elképzelés látott napvilágot, amely - egyes kutatók szerint - az eddigi legjobb magyarázatnak tűnik.

 

cikk

A jelenlegi elképzelések szerint, ami a fáraók listáján alapul, 100 éves pontossággal meg tudják mondani a piramisok korát. A Cambridge University egyiptológusa, Kate Spencer szerint a Föld és két másik csillagnak a helyzetét megvizsgálva, a Giza-i piramis építésének dátumát 2478 körül teszi, +/- 5 év tévedéssel.

 

tovább

 

A piramis formát a hármas, a négyes és az ötös szám uralja: A hármas a felszínnel kapcsolatos (háromszögoldalak), a négy, mint az alapot alkotó négyzetbõl eredõ határvonalak száma, az öt pedig a csúcsok száma (négy az alapon, az ötödik pedig a magasban). A hármas, a négyes és az ötös számon át vezetõ út éppúgy egyre fokozódó súlytalansághoz vezet, mint a piramis külsõ megjelenési formája: a felszíntõl a határvonalakon át a csúcspontig. Az a három szám, mely ily módon a piramis formát meghatározza, egyúttal a Pithagorasz-háromszög alap- és ideál­száma is; ugyanis 3² + 4² = 5².

Közvetlenül Kairó határában, a sivatagban emelkedik a három világhí­rû gisai piramis: a legfiatalabb és legkisebb is egyben, Menkauré király piramisa, a közepes méretû, Khephrén fáraó piramisa, végül pedig a legnagyobb és legidõsebb, melyet Kheopsz, vagy Hufu királynak tulajdonítanak. Menkauré és Khephrén fáraó piramisai ? éppúgy, ahogyan ­Egyiptom másutt található hasonló építményei ? temetkezési helyek voltak; ez sohasem volt kétséges. E két piramis semmi olyat nem nyújt, amitõl az igazságot keresõ emberi szellem újra és újra lázba jöhetne.