A romokat egy német és egyiptomi szakemberekből álló csapat fedezte fel a Kairótól nagyjából 80 kilométerre délnyugatra lévő Fajjúm oázisbeli Vatfa faluban.

Vatfa helyén állt egykor a II. Ptolemaiosz által a Kr.e. 3. században alapított Philoteris nevű ókori település.

A minisztérium munkatársaként dolgozó Ajman Asmavi szerint a most felfedezett tornacsarnok egy hajdanán szobrokkal díszített hatalmas csarnokból, egy étkezőhelyiségből, egy udvarból és egy csaknem 200 méteres versenypályából állt.

 Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak Luxor közelében, amely nemcsak a több mint 3500 éve élt férfi, hanem felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette - jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi tárca.

Az Újbirodalom (K.e 16-11. század) korabeli síremléket a Kairótól 400 kilométerre délre fekvő Luxor közelében, a Nílus nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban találták, ahol annak idején fáraók magas rangú hivatalnokait temették el.    A sír mellett egy udvart és egy parányi helyiséget is találtak, ezekben szobrokat, használati tárgyakat.

 1. Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye az i. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő az i. e. 16. században élt I. Jahmesz volt.

2. Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, a legújabb teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket.

3. A piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be.

 Dwayne "The Rock" Johnson filmes debütálás a Múmiában volt, az epizódszerepet pedig hamar követte egy egész estés film az eljátszott karakterrel: így Mathayusnak, a skorpiókirálynak köszönhetően a Szikla nem sokkal később felhagyhatott a pankrációval. Most kiderült, hogy a fantasy mégsem volt teljesen kitaláció!

Az igazi skorpiókirály Egyiptom első királyai között kell keresnünk. Időszámításunk előtt 3150-ben az első fáraódinasztia éppen megszilárdította a hatalmát, lefektetve az ókori birodalom alapjait.

 Piramisokat a világ több pontján, így Egyiptomban és Mexikóban is építettek sok ezer évvel ezelőtt. Hosszú idő óta sokakat foglalkoztat a piramisok rejtélye. Miért épp ezt a formát választották az ősi kultúrákban, mégis mi azok valódi jelentése? Úgy tűnik, most fény derült a titokra.

Az ősi korokban szent jelentést társítottak a piramisokhoz. Manapság a világ számtalan országában gondolják ugyanezt ezekről a különleges épületekről. Az egyiptomiak piramisszerű építményei ma is milliókat vonzanak, épp úgy, mint az amerikai indiánok sátorra emlékeztető alakzatai.

A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének töredéke, három másik orvosi recept ismeretlen személytől származik. 
Az úgynevezett palimpszeszt kódex lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatók - adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

Új nekropoliszt fedeztek fel a Nílus parti Minja város, el-Minja tartomány székhelye közelében, a temetkezési hely legalább 17 múmiát rejtett - jelentette be szombaton az egyiptomi régészeti miniszter.

A felfedezést a nyugati sivatag szélén, Tuna al-Gabal falu kiterjedt ásatási területén tette egy egyiptomi régészeti misszió. A hatalmas nekropoliszból a sírokon és a temetkezési épületen kívül több ezer íbisz, pávián és más állatok múmiái is előkerültek.

 Egy mintegy 4000 éves temetkezési kert maradványaira bukkantak spanyol régészek a Nílus-parti Luxor közelében, az ősi Théba területén - jelentette be szerdán az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium. Hasonló temetkezési kerteket eddig csak az újbirodalmi (Kr. e. 1550-656) sírok falainál találtak.

A régészek előtt közismert az ilyen kicsiny temetkezési kertek léte a fáraói sírkamrák bejáratánál, de ez az első alkalom, hogy ilyen kertre bukkantak az ősi Thébában, a mai Luxorban - közölte a tárca, amely fotókat is nyilvánosságra hozott a feltárásokról.

 Mintegy 40 millió évvel ezelőtt egy kistermetű, ám éles fogakkal megáldott bestia állt az Afrikai tápláléklánc csúcsán. Koponyája az egyiptomi isten, Anubisz fejére emlékeztetett - írja a leletet bemutató új tanulmány.

A most leírt faj a Masrasector nananubis tudományos nevet kapta az egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazójaként ismert Anubisz után.

Akárcsak az említett isteni lénynek, a most felfedezett faj képviselőinek is hosszú és keskeny koponyájuk volt – olvasható a Live Science cikkében.