Az épület átalakítása mellett ezért az intézmény gyűjteményéből a 2020-ban nyíló gízai Nagy Egyiptomi Múzeumba kerül Tutanhamon fáraó sírjának néhány kincse, míg a királyi múmiák egy részét a szintén Kairóban működő Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumába költöztetik át.

A felfedezés adatokat szolgáltat arról, az ókori egyiptomiak milyen fontosnak tekintették a madarakat és szerepüket a túlvilágon.

Az ókori egyiptomiak az állatmúmiák szájába vagy gyomrába táplálékot helyeztek, mely azt sugallja, hogy az állatokat a halálban és talán az életben is hasonlóképpen kezelték, mint az embereket. Jelen esetben a múmiák szent íbiszek voltak.

A Journal of Archaeological Science folyóiratban publikált eredmények az első ismert példái annak, hogy táplálékot helyeztek el közvetlenül az állati múmiákban.

Nagy pompával 2015-ben avatják fel a gízai piramisoknál épülő új egyiptomi régészeti múzeumot, amelyben több mint 100 ezer műkincset tesznek közszemlére a fáraók korából - jelentette be Mohamed Ibrahim egyiptomi régészeti miniszter kedden.

A politikus előző nap írt alá megállapodást az Orascom egyiptomi és a B6 belga építőipari cégekkel a gigantikus beruházás harmadik szakaszának megvalósításáról. A Nagy Egyiptomi Múzeum felépítését az tette szükségessé, hogy a kairói belvárosban, a Tahrir téren lévő Egyiptom Múzeum már nem képes befogadni a töméntelen új leletet és a hatalmas turistaáradatot.

 Kairó neves lazacszínű épülete, az Egyiptomi Múzeum rejti a világ leggazdagabb egyiptomi gyűjteményét. Körülbelül 150 ezer tárgyat láthatnak itt az érdeklődők, de ezeken felül több százezret őriznek a raktárakban.

Az itt őrzött tárgyi emlékek és emberi maradványok száma ráadásul folyamatosan növekszik, miután Egyiptom nagy erőfeszítéssel igyekszik visszaszerezni az országból korábban elvitt, és most más múzeumok gyűjteményét gazdagító leleteket.

Egyiptom egyik leghíresebb jelképe, a közismert Nofertiti mellszobor jelenleg a berlini Neues Museum egyiptomi gyűjteményének legnagyobb kincse.

A szobor egy Thotmesz egyiptomi szobrász amarnai műhelyéből származó tanulmány Nofertitiről, a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó rejtélyes életű feleségéről.

Az ókori uralkodónőt ábrázoló 1913-ban egy ásatás után került Németországba.

Bernd Neumann, a német kulturális miniszter szerint jogosan, az egyiptomi ásatások után a leletek elosztásának során.

A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány többszöri, a legapróbb részletekbe belemenő tájékoztatása szerint akkoriban megegyeztek abban, hogy a német régészcsoport a leleteket két részre osztja.