Összesen 54 antik műalkotást loptak el a kairói Egyiptomi Múzeumból a Hoszni Mubarak elnök bukásához vezető megmozdulások alatt.
Az egyiptomi lapok szerdán Tarik al-Avadinak, a múzeum igazgatójának szavaira hivatkozva számoltak be a veszteségekről. Az ellopott kiállítási darabok között van Tutanhamon fáraó két aranyozott faszobra is.

Korábban alábecsülték a veszteséget:

Az ókori gyűjtemény korábbi vezetője, Záhi Havvász nyolc eltűnt műtárgyról beszélt, amelyek közül négy előkerült.

 

A Lonely Planet Best in Travel 2011-re is összeállított a világ legvágyottabb 10 úticélját.

Idén az utazók nem annyira vágynak a luxusra (nahát), viszont fontos, hogy a célállomás egzotikus legyen, de mindennél előbbre való a lehetőség, a világtól való elvonulásre, a teljes kikapcsolódásra, nyugalomra és pihenésre.

Mindezt egybevéve örömmel jelentjük, hogy dacára az elmúlt hetek politikai eseményinek, még mindig Egyiptom a legvágyottabb desztináció!

Egyiptomban októberben adja át a hadsereg az ország irányítását a megválasztott polgári hatalomnak - közölte a hadsereg legfelső tanácsa. Márciusban alkotmánymódosító népszavazást, júniusban parlamenti választásokat, rá hat hétre pedig elnökválasztást tartanak - legalábbis aktivisták ezt közölték egy megbeszélésre hivatkozva.

 

Az egyiptomi hadsereg legfelső tanácsa bejelentette, hogy októberben átadja a vezetést a választásokon győztes polgári hatalomnak.

Egy dolgot már biztosan kijelenthetünk Egyiptommal, a 2011-re tervezett nyaralásokkal kapcsolatban: nagyon olcsón megússzuk, ha vállalkozunk rá.

És már miért is ne tennénk?

Én hiszek abban, hogy szezonra már tényleg teljesen biztonságos és megnyugtató lesz a helyzet.

A zavargások véget értek, bő egy hónap alatt regenerálódhat a turizmus.

 

Arról nem beszélve, hogy az egyiptomi gazdaság kulcságazatának számító turizmus az ország munkahelyeinek 12 %-át biztosítja, tehát biztosak lehetünk abban, hogy az egyiptomiak mindent megtesznek azért, hogy minden felmerülő nehézség, cifra körülmény ellenére garantálják a nyaralásuk céljaként hazájukat választó nyaralók biztonságát és zavartalan pihenését!

 A mintegy 5000 évvel ezelőtt virágzó egyiptomi birodalom jelképe a piramis. Ám a piramisok nemcsak a fáraók és a magas rangú személyek temetkezési helyeit jelentették, hanem maga a társadalom is ilyen alakzatban épült fel.

 

Társadalmi piramis

A piramis szerkezetű társadalomban a piramis csúcsán természetesen az uralkodó, vagyis a fáraó állt. Közvetlenül alatta a főminiszter helyezkedett el, aki a gazdaság ügyiért volt felelős: az adók beszedéséért, az öntözését, a vetésért, a betakarításért, de az igazságszolgáltatás is a feladatai közé tartozott.

Muhammad Hoszni Szaid Mubarak, arabul: محمد حسنى سيد مبارك Muḥammad Ḥusnī Mubārak, általánosan használt nevén Hoszni Mubarak, arabul: حسنى مبارك Ḥusnī Mubārak (Kafr EL-Meszelha, 1928. május 4.) 1981. október 14-e óta Egyiptom elnöke, a Közel-Kelet egyik legnagyobb hatalmú politikai vezetője.

Miután az Egyiptomi Légierőben futott be karriert, 1975-ben alelnökké nevezték ki, majd Anvar Szadat 1981. október 6-ai meggyilkolása után emelkedett az elnöki székbe és az azóta eltelt majd 30 éve ragaszkodik is hozzá.

 

A tudósokat már régóta lázban tartó kérdésre, az egyiptomi piramisok tervezésének és felépítésének rejtélyére adott magyarázatot egy norvég építész.

 

A kövek súlya körüli kérdések mellett az egyiptológusok sokszor két fontos probléma mellett siklanak el – az egyik, hogy honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova kell rakniuk a hatalmas építőanyagokat, míg a másik: az építész hogyan kommunikált és hogyan tudta a precíz terveket megosztani a tízezer, írástudatlan munkással?

Az elkövetkező hetekben, sajnos azt kell mondanunk, nem, nem az.

A békésnek induló tüntetések zavargásokba fulladtak, végül elszabadult a pokol...a Sínai-félszigeten gázvezeték robbant, a Tahrír teret most szögesdrót csúfítja el, az internet és az sms továbbra is le van tiltva Egyiptomban.

Viszont a közkedvelt nyaralóhelyeket - Hurghadát, Sharm el-Sheikhet, Dahabot és Tabát látszólag nem érinti a forradalmim hangulat.

A zavargásokban elsősorban Kairó, Luxor, Alexandria és Szuez voltak érintettek, ám  a Külügyminisztérium által nem javasolt úticélok listájára azóta egész Egyiptom felkerült.

 Csaknem száz halottja van az egyiptomi zavargásoknak. A kinn lévő magyarok viszont a harcoktól több száz kilométerre nyaralnak. A forrongás terjed: már Jordániában is az utcára vonultak.

Még nem fordultak segítségért az egyiptomi nagykövetséghez magyarok a kormányellenes tüntetések kapcsán – közölte a Külügyminisztérium sajtófőnöke, Pataki Eszter. Az országban kitört harcoknak eddig hivatalosan harmincöt halálos áldozata van, más források már kilencvenöt halottról számolnak be.

Egyiptom egykor figyelemre méltó türkizlelőhelynek számított, amire az egyiptomiak méltán voltak büszkék. A zöld szinű ásványt az Óbirodalomban a fáraók parancsára  bányászták, és féltve őrizték a beduinok előtt. A türkizlelőhelyeket már  Ramszesz fáraó idején  feltárták és ki is termelték.

 

Az ókori Egyiptomban  Hathor istennő számított a türkiz védelmezőjének. A lelőhelyeket védte a hívatlan betolakodóktól. III.Amenhotep, akinek parancsára még intenzívebben folyt az ásvány kitermelése, Serábit el-Chádim-ban (fordításban azt jelenti: a szolgáló dombja) egy templomot is építtetett az istennő tiszteletére.