Az óegyiptomi birodalom egyik legbefolyásosabb uralkodójának, Tutanhamon nagyapjának, III. Amenhotep fáraónak eddig napvilágra került legnagyobb szobrát tárták fel Luxorban - jelentette be az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.

A hét nagy kvarcit blokkból álló, 13 méter magas szobrot a valóságban még az 1970-es években fedezték fel, majd újra betemették. Feje mindmáig nem került elő. Az alkotásnak volt egy párja is, "akivel" együtt III. Amenhotep halotti templomának északi bejáratát őrizte a kolosszus.

Napvilágra került két másik szobor is. Az egyik - egy 185 centiméteres alkotás - Thot, az írás és a tudományok istenét, az írnokok és orvosok pártfogóját ábrázolja páviánfejjel. A másikat Szehmet oroszlánfejű istennőnek, Ré napisten leányának állították, akit az anyák oltalmazójának, a háború, gyűlölet és halál úrnőjének tartottak. Ő volt a járványok felelőse és terjesztője is, betegségdémonok álltak szolgálatában, ugyanakkor gyógyító istennő is, az orvosok oltalmazója.

III. Amenhotep halotti templomának helyét meglehetősen szerencsétlenül választották ki, ugyanis túl közel van a Nílus által áradáskor elöntött területhez. Ily módon a templom alig kétszáz évvel az i.e. 14. századi megépítése után romba dőlt, maradványait az i.e. 27-ben bekövetkezett földrengés pusztította el. A régészeknek eddig számtalan műtárgyat sikerült feltárni, beleértve III. Amenhotep két feketemárványból faragott szobrát, amelyek 2009-ben kerültek napvilágra.

Az i.e. 1402 és 1364 között uralkodó III. Amenhotep a XVIII. dinasztia 9. fáraója. Uralkodása alatt Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.

http://www.mult-kor.hu/20110427_iii_amenhotep_farao_hatalmas_szobrat_tartak_fel_luxorban