A tudósokat már régóta lázban tartó kérdésre, az egyiptomi piramisok tervezésének és felépítésének rejtélyére adott magyarázatot egy norvég építész.

 

A kövek súlya körüli kérdések mellett az egyiptológusok sokszor két fontos probléma mellett siklanak el – az egyik, hogy honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova kell rakniuk a hatalmas építőanyagokat, míg a másik: az építész hogyan kommunikált és hogyan tudta a precíz terveket megosztani a tízezer, írástudatlan munkással?

Az elkövetkező hetekben, sajnos azt kell mondanunk, nem, nem az.

A békésnek induló tüntetések zavargásokba fulladtak, végül elszabadult a pokol...a Sínai-félszigeten gázvezeték robbant, a Tahrír teret most szögesdrót csúfítja el, az internet és az sms továbbra is le van tiltva Egyiptomban.

Viszont a közkedvelt nyaralóhelyeket - Hurghadát, Sharm el-Sheikhet, Dahabot és Tabát látszólag nem érinti a forradalmim hangulat.

A zavargásokban elsősorban Kairó, Luxor, Alexandria és Szuez voltak érintettek, ám  a Külügyminisztérium által nem javasolt úticélok listájára azóta egész Egyiptom felkerült.

 Csaknem száz halottja van az egyiptomi zavargásoknak. A kinn lévő magyarok viszont a harcoktól több száz kilométerre nyaralnak. A forrongás terjed: már Jordániában is az utcára vonultak.

Még nem fordultak segítségért az egyiptomi nagykövetséghez magyarok a kormányellenes tüntetések kapcsán – közölte a Külügyminisztérium sajtófőnöke, Pataki Eszter. Az országban kitört harcoknak eddig hivatalosan harmincöt halálos áldozata van, más források már kilencvenöt halottról számolnak be.

Egyiptom egykor figyelemre méltó türkizlelőhelynek számított, amire az egyiptomiak méltán voltak büszkék. A zöld szinű ásványt az Óbirodalomban a fáraók parancsára  bányászták, és féltve őrizték a beduinok előtt. A türkizlelőhelyeket már  Ramszesz fáraó idején  feltárták és ki is termelték.

 

Az ókori Egyiptomban  Hathor istennő számított a türkiz védelmezőjének. A lelőhelyeket védte a hívatlan betolakodóktól. III.Amenhotep, akinek parancsára még intenzívebben folyt az ásvány kitermelése, Serábit el-Chádim-ban (fordításban azt jelenti: a szolgáló dombja) egy templomot is építtetett az istennő tiszteletére.

Aki az ébredező tavaszban, márciusban látogat el Egyiptomba, ne lepődjön meg, ha különleges hangulatban ünneplő városokat és embereket talál.

Márciusban jön el ugyanis a 4 napos Eid el-Adha ünnepe, a mekkai zarándoklat ideje.

Az Eid al-Adhá-t, magyarul Áldozati Ünnepet az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napján tatják, körülbelül hetven nappal a Ramadán, és közvetlenül a haddzs (a muszlimok éves Mekkába történő zarándoklata) után.

Vagyis minden évben más napokra esik, de a lefolyása évről-évre hasonló: az utcákat gyönyörűen feldíszítik, és még a legeldugottabb kis falvakban is látványos szertartásokkal ünneplik a mekkai zarándoklatot.

Ingyen letölthető, kiszínezhető fekete fehér  falinaptár egyiptomi hieroglifákkal a www.etikett.5mp.eu oldalon. Íme az előlap eredetiben, és kiszínezve:

 

 

 

 

 

 

A régészeti lelőhelyek és kincsek megőrzése érdekében egy ambiciózus projekt keretében revitalizálják Luxort, amely hamarosan egy igazi "Nílus-parti Las Vegas" lehet - állítják a befektetők. A helyiek azonban ezt teljesen máshogy gondolják, és a gazdasági megtérülést sem látják biztosítottnak.

 

Az egyiptomi hatóságok jelenleg a „Szfinxek Sugárútjának” keresztelt út feltárásán dolgoznak, amely ha egyszer elkészül, a luxori és a karnaki templomot fogja összekötni.

 

III. Amenhotep fáraó és főfelesége, Tije (Teje) királynő hatalmas kettős szobrának hiányzó hat töredékét tárták fel Luxorban - jelentette be az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.

 

A 3400 éves műalkotást még 1889-es felfedezése után restaurálták olasz szakemberek, akik modernkori kőfaragványokkal pótolták ki a hiányzó részeket.

A most napvilágra került töredékek III. Amenhotep mellkasának és koronájának jobb oldalából, valamint jobb lábából származnak.

e2BHXt http://www.LnAJ7K8QSpfMO2wQ8gO.com

Mint sok minden másnak, úgy az évszakok változásának is köze volt a Nílushoz az ókori Egyiptomban.
Az egykori emberek megfigyelték, hogy a Nílus nagy áradása időről-időre ciklikusan ismétlődik. Ezt az időintervallumot ők - ellentétben a ma használatos Gergely-naptárral - nem négy, hanem csak három részre osztották, amelynek fő ciklusa, és egyben az év első évszaka a Nílus áradásának ideje.

Az év első évszaka az Ahet, amely az áradás ideje, és ma a június 15 és október 14 közötti időintervallumot értjük alatta.