III. Amenhotep fáraó és főfelesége, Tije (Teje) királynő hatalmas kettős szobrának hiányzó hat töredékét tárták fel Luxorban - jelentette be az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.

 

A 3400 éves műalkotást még 1889-es felfedezése után restaurálták olasz szakemberek, akik modernkori kőfaragványokkal pótolták ki a hiányzó részeket.

A most napvilágra került töredékek III. Amenhotep mellkasának és koronájának jobb oldalából, valamint jobb lábából származnak.

e2BHXt http://www.LnAJ7K8QSpfMO2wQ8gO.com

Mint sok minden másnak, úgy az évszakok változásának is köze volt a Nílushoz az ókori Egyiptomban.
Az egykori emberek megfigyelték, hogy a Nílus nagy áradása időről-időre ciklikusan ismétlődik. Ezt az időintervallumot ők - ellentétben a ma használatos Gergely-naptárral - nem négy, hanem csak három részre osztották, amelynek fő ciklusa, és egyben az év első évszaka a Nílus áradásának ideje.

Az év első évszaka az Ahet, amely az áradás ideje, és ma a június 15 és október 14 közötti időintervallumot értjük alatta.

Sokan szeretjük fejtegetni az emberiség történetének nagy talányait, akár hozzáértőként, akár kedvtelésből (akár azért, hogy értelmet csempésszünk fájóan szürke életünkbe:).

Vegyünk akár - ha már itt tartunk - az emberiség kialakulását és történetét, a világ eredetét, vagy akár az egyiptomi piramisok létrejöttének misztériumát.

Ki tudja, a mai napig hány és hány elképzelés és bizonyítás látott napvilágot a piramisok építésével kapocslatban...

 Az egyiptomi halottkultusz alapja:

Mint köztudott; az ókori egyiptomiaknál igen erős volt az ún. halottkultusz. Hittek a halál utáni életben, amihez szükség volt a földi test megtartására is. Legnagyobb büntetésnek számított és csak igen ritkán alkalmazták, ha valakit halála (kivégzése) után nem temettek el, nem tartósították a holttestét, vagy netán elhamvasztották. Ez volt az, amitől az ókori egyiptomiak a legjobban rettegtek.

 

A holttestek tartósítását, az ún.

A luxus körülményeket és az exkluzív nyaralás kedvelői körében nagyon népszerű fényűző tengerparti üdülőparadicsom, a Makadi Bay a Vörös-tenger partján, egy természetes öbölben fekszik, mintegy 30 km-re a forgalmas Hurghada-tól.

 

A Makadi Bay-t természetes szépsége, a hófehér homokos strandok ölelte korallzátonyok tették népszerű idegenforgalmi célponttá.

Adottságainál fogva luxus szálloda-komplexumok épültek ki a festői szépségű egyiptomi öbölben, ami egyben a nyugodt, legfelső kategóriás nyaralás garanciája is.

Kedves Egyiptom-rajongók, érdeklődők!

Akit érdekel, hogy telik egy győri magyar fiatal 1 éve Egyiptomban, Alexandriában, miközben próbálja elsajátítani azt a cifra arab nyelvet, annak ajánlom figyelmébe az egyiptomi kalandokról, viszontagságokról és mindennapokról írt blogját:

http://www.teviewonder.blogspot.com/

E blog teljességgel bemutatja az arab mindennapokat, az életet, az embereket, Egyiptomnak azt az oldalát, amit turista nem igen tapasztal. Hiszen más egy luxusszállóban, koktélokat iszogatva, a kék tengert élvezve és a turistalátványosságokat látogatva elképzelni, hogy milyen is az az igazi egyiptomi élet.

Itt 2010 augusztusától egészen 2011 júliusáig végigkövethetitek egy ott élő magyar fiatal mindennapjait, aki valóban arab emberek között él, akik szinte már családtagnak tekintik, egy tipikus arab lakásban, annak minden érdekességével, furcsasávágval, előnyével és hátrányával együtt.

Bár az ie. 1304-1236-ig uralkodó II.Ramszesz szarkofágját és múmiáját megviselte az idő vasfoga és nem kevésbé a sírgyalázók, sírrablók kíméletlensége, annyi bizonyosan kiderül, hogy a több mint hatvan évig uralkodó fáraó súlyos csontrendszeri betegségben szenvedett.
Az Egyiptomba turistaként látogatók számára olyan monumentális művészi alkotások idézik meg a birodalom legnagyobb építtetőjeként is számon tartott uralkodó emlékét, mint például a 20 méter magas kőoszlopokkal szegélyezett Abu Szimbeli templom a Nasszer-tó partján, vagy a karnaki Nagy Hiposztül Csarnok.

 

 

A piramisok rejtélye tényleg igazi talány, izgalmas téma, de számomra még nagyobb rejtély, hogy bírják az ottaniak elviselni a számunkra rekkenő hőséget.

 

Még a téli nyaralókat, január-február derekán Egyiptomba utazókat is megviseli az ottani klíma, és az egyiptomiak is ugyan olyan hús-vér emberek, mint mi vagyunk, hogy van akkor az, hogy meg sem kottyan nekik a nagymeleg?

 

Oké, benne vannak ebben az évszázadok, a generációk geneitkai állománya, a megszokás, de vannak ám az egyiptomiaknak trükkjeik is, amikkel hatékonyan védekeznek az embert próbáló rekkenő hőség ellen.

 

Martonyi János magyar és Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter csütörtökön megállapodtak, hogy kidolgozzák a magyar és az egyiptomi külügyminisztérium közötti konzultációk rendszerét.