Azért jöttünk ebbe a nyomornegyedbe, hogy végignézzünk egy tömeges ördögűzést. Végignéztük és most megmutatjuk.

Megy le a nap. Szemétvárosban kigyúlnak a fények. Este hét óra van. A belvárosban most ér véget a böjt, de nem hallani a müezzineket. Itt nincs mecset. A sikátorban mezítlábas gyerekek futnak el előttünk, ahogyan haladunk felfelé a sziklatemplomhoz. Nem beszélünk egymással az út alatt, a nagy találkozásra készülünk. Az ördög fél kilencre jön.

Pálmafák, állandó napfény, kellemes meleg, hűsítő szellő, tengerpart...Kell ennél több?

Egyiptom nemcsak egy ország tengerrel és arab zenével, hanem sokkal több: az emberek kedvesek, segítőkészek, folyton mosolyognak és nevetnek. Sosem rohannak és aggodalmaskodnak, mindennek megvan a maga megszokott rendje és tempója.

Az arab világ legnépesebb országa Egyiptom a maga 70 millió lakosával, melynek nagy része a Nílus menti területekre, illetve a Szuezi-csatorna mentére tömörül.

 Tutanhamon, az egyik leghíresebb, nagyon gazdag fáraó fiatalon, i.e. 1347-1339 között uralkodott Egyiptomban. Kincseit, sírját sokáig keresték sírrablók, kutatók, régészek. Az egyik leghíresebb történet is nevéhez kötődik, a legenda ma is él!

Lord Carnarvon megszállott Egyiptom kutatót Howard Carter brit régész, és csapata kísérte el Tutanhamon felkutatására, az 1900-as évek elején. Nyolc hosszú és fáradságos éven át kutattak a Királyok Völgyében, míg 1922 novemberében nem messze VI.

Az ókori Egyiptomban a csodás szemsmink nemcsak a szemmel veréstől óvta a viselőjét, hanem a szembetegségektől is, állapították meg a párizsi Louvre múzeum és a CNRS kutatóintézet tudósai.

Azt már az ókori görögök és rómaiak is megfigyelték hogy az egyiptomi szemkozmetikumoknak gyógyhatásuk is volt, de a francia kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mitől. A 4 ezer évvel ezelőtti egyiptomiak ólmot és ólomsókat használtak a szemhéjfestékekben, amelyeknek összeállítása gyakran hónapokat vett igénybe.

Több ezer éves egyiptomi sörreceptet rekonstruált Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem régésze és társa, Sam Calagione sörfőző, a delaware-i Dogfish Head cég vezetője. A lehető legjobb minőség érdekében a helyszínről, Egyiptomból szerezték be az alapanyagokat.

A sör hozzávalóit McGovern kutatásai alapján gyűjtötték össze, ugyanis az amerikai régész az I. Skorpió ('Udzs') fáraó sírjában talált leleteken borsfű, kakukkfű és koriander keverékét azonosította; a kutatók a sör előállítása során az úgynevezett za'tar fűszerkeveréket használták, amely a fentebb felsorolt fűszereket és többek közt oregánót tartalmaz.

 Egyiptom ma is a titkok földje és talán az marad örökké, ahová mindig érdemes elutazni és egy kicsit elmerülni a régmúlt időkben.

Becslések szerint Egyiptomban a leletek több mint 70 %-a ma is az évezredek homoktakarója alatt fekszik. Ma már egyre kevesebb külföldi kutatót és régészt engednek a piramisok közelébe, ahol komoly kutató munka folyik. A piramisban egyre több a feltárt járat és akna, de hogy ki építette ezeket és milyen céllal máig rejtély maradt.

Amerikai régészek tárták fel Berenikét, a kultúrák olvasztótégelyeként működő egyiptomi kikötővárost, A három kontinensről származó gazdag tárgyi leletek egy multikulturális település mindennapjait idézik.

Az ókori kereskedelem fűszer-útján fekvő Bereniké feltárása 1994-ben kezdődött el, a folyamat azóta csak 2002 és 2008 között szünetelt a politikai és katonai helyzet miatt. A projektet vezető Steven Sidebotham, a Delaware-i Egyetem professzora szerint eddig csupán a terület két százalékán végeztek ásatásokat.

Egész évben érdemes a több ezer éves történelmű észak-afrikai, és részben délnyugat-ázsiai országba, Egyiptomba utazni. Az ország egyik legkedveltebb üdülőhelye Sharm el Sheikh, amely a Sínai-félsziget legdélebbi csücskében fekszik.

 A vadregényes sivatag különleges szépségét a legkényelmesebben dzsippel vagy teveháton ismerhetjük meg és a tengerparton pihenhetjük ki. Sharm el Sheikh tengerparti részén több mint háromszáz szálloda kínálja szolgáltatásait, ahonnan ezentúl nem kell messzire utaznunk, ha szórakozni szeretnénk.

 Amerikai tudósok műhold felvételek újszerű feldolgozásával 17 elveszett piramist, több mint ezer sírhelyet és háromezer régi települést találtak Egyiptomban.

Az Alabamai egyetem kutatói egy műhold által készített infravörös felvételeket elemeztek. A képek felbontása kevesebb, mint egy méter. Az infravörös képek kimutatják a föld alatt található, betemetett építményeket. Az ősi egyiptomiak ugyanis agyag téglából építkeztek, a téglák pedig sűrűbbek a környező földnél és ezért a képeken kimutathatók.

A gízai piramisok lábához költöznek a kairói Egyiptomi Múzeum antik kincsei, a Tahrír téren álló épület pedig a XXI. századi műalkotások szentélyévé válik. A gízai múzeum a tervek szerint 2015-ben nyílhat meg a látogatók előtt.A jövőbeni Nagy Egyiptomi Múzeumban 85 ezer négyzetméternyi terület áll majd rendelkezésre, a létesítmény százezer kiállítási tárgynak ad otthont. A múzeumban restaurálásra alkalmas laboratóriumot is kialakítanak.

Záhi Havvász, az átmeneti egyiptomi kormány antikvitásokért felelős minisztere, a Legfőbb Régészeti Tanács feje a múzeum vezetőivel együtt mutatta be Kairóban a komplexum részletes terveit.