Megfilmesítik a gyilkossággal és korrupcióval vádolt volt egyiptomi államfő uralkodásának utolsó napjait.

A palota zárt ajtajai mögött (Awriqat Al Qasr) címmel készülő film Hoszni Mubarak és az egyiptomi first lady, Suzanne Mubarak "végnapjait" mutatja be. A dokumentumfilm az exelnök hatalmának utolsó napjaira (mielőtt lemondott volna a január 25-én kirobbant forradalom nyomán) fókuszál.

Nagy a hasonlóság

Az alkotás elsősorban azokra az eseményekre helyezi a hangsúlyt, amelyek Mubarak uralkodásának az utolsó három hetében történtek.

Már az ókori egyiptomiak is zselézték a hajukat, hogy megzabolázzák rakoncátlan fürtjeiket, napjaink hírességei pedig hasonló frizurát hordanak - Rihanna, de már Marylin Monroe is ezt a divatot követte!

Speciális, olaj-alapú krémet használtak az ókori egyiptomiak, hogy a rakoncátlan hajfürtjeiket a helyükön tartsák - derült ki a múmiák vizsgálata alapján. A zselét rövid és hosszú hajra egyaránt használták, a göndör hajszálakat csipesszel szorították össze, sőt, még a hajhosszabbítást is rendszeresen használták, a ma is ismert fonásos technika egy ősibb változatával.

 Azért jöttünk ebbe a nyomornegyedbe, hogy végignézzünk egy tömeges ördögűzést. Végignéztük és most megmutatjuk.

Megy le a nap. Szemétvárosban kigyúlnak a fények. Este hét óra van. A belvárosban most ér véget a böjt, de nem hallani a müezzineket. Itt nincs mecset. A sikátorban mezítlábas gyerekek futnak el előttünk, ahogyan haladunk felfelé a sziklatemplomhoz. Nem beszélünk egymással az út alatt, a nagy találkozásra készülünk. Az ördög fél kilencre jön.

Pálmafák, állandó napfény, kellemes meleg, hűsítő szellő, tengerpart...Kell ennél több?

Egyiptom nemcsak egy ország tengerrel és arab zenével, hanem sokkal több: az emberek kedvesek, segítőkészek, folyton mosolyognak és nevetnek. Sosem rohannak és aggodalmaskodnak, mindennek megvan a maga megszokott rendje és tempója.

Az arab világ legnépesebb országa Egyiptom a maga 70 millió lakosával, melynek nagy része a Nílus menti területekre, illetve a Szuezi-csatorna mentére tömörül.

 Tutanhamon, az egyik leghíresebb, nagyon gazdag fáraó fiatalon, i.e. 1347-1339 között uralkodott Egyiptomban. Kincseit, sírját sokáig keresték sírrablók, kutatók, régészek. Az egyik leghíresebb történet is nevéhez kötődik, a legenda ma is él!

Lord Carnarvon megszállott Egyiptom kutatót Howard Carter brit régész, és csapata kísérte el Tutanhamon felkutatására, az 1900-as évek elején. Nyolc hosszú és fáradságos éven át kutattak a Királyok Völgyében, míg 1922 novemberében nem messze VI.

Az ókori Egyiptomban a csodás szemsmink nemcsak a szemmel veréstől óvta a viselőjét, hanem a szembetegségektől is, állapították meg a párizsi Louvre múzeum és a CNRS kutatóintézet tudósai.

Azt már az ókori görögök és rómaiak is megfigyelték hogy az egyiptomi szemkozmetikumoknak gyógyhatásuk is volt, de a francia kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mitől. A 4 ezer évvel ezelőtti egyiptomiak ólmot és ólomsókat használtak a szemhéjfestékekben, amelyeknek összeállítása gyakran hónapokat vett igénybe.

Több ezer éves egyiptomi sörreceptet rekonstruált Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem régésze és társa, Sam Calagione sörfőző, a delaware-i Dogfish Head cég vezetője. A lehető legjobb minőség érdekében a helyszínről, Egyiptomból szerezték be az alapanyagokat.

A sör hozzávalóit McGovern kutatásai alapján gyűjtötték össze, ugyanis az amerikai régész az I. Skorpió ('Udzs') fáraó sírjában talált leleteken borsfű, kakukkfű és koriander keverékét azonosította; a kutatók a sör előállítása során az úgynevezett za'tar fűszerkeveréket használták, amely a fentebb felsorolt fűszereket és többek közt oregánót tartalmaz.

 Egyiptom ma is a titkok földje és talán az marad örökké, ahová mindig érdemes elutazni és egy kicsit elmerülni a régmúlt időkben.

Becslések szerint Egyiptomban a leletek több mint 70 %-a ma is az évezredek homoktakarója alatt fekszik. Ma már egyre kevesebb külföldi kutatót és régészt engednek a piramisok közelébe, ahol komoly kutató munka folyik. A piramisban egyre több a feltárt járat és akna, de hogy ki építette ezeket és milyen céllal máig rejtély maradt.

Amerikai régészek tárták fel Berenikét, a kultúrák olvasztótégelyeként működő egyiptomi kikötővárost, A három kontinensről származó gazdag tárgyi leletek egy multikulturális település mindennapjait idézik.

Az ókori kereskedelem fűszer-útján fekvő Bereniké feltárása 1994-ben kezdődött el, a folyamat azóta csak 2002 és 2008 között szünetelt a politikai és katonai helyzet miatt. A projektet vezető Steven Sidebotham, a Delaware-i Egyetem professzora szerint eddig csupán a terület két százalékán végeztek ásatásokat.

Egész évben érdemes a több ezer éves történelmű észak-afrikai, és részben délnyugat-ázsiai országba, Egyiptomba utazni. Az ország egyik legkedveltebb üdülőhelye Sharm el Sheikh, amely a Sínai-félsziget legdélebbi csücskében fekszik.

 A vadregényes sivatag különleges szépségét a legkényelmesebben dzsippel vagy teveháton ismerhetjük meg és a tengerparton pihenhetjük ki. Sharm el Sheikh tengerparti részén több mint háromszáz szálloda kínálja szolgáltatásait, ahonnan ezentúl nem kell messzire utaznunk, ha szórakozni szeretnénk.