Több mint 3300 évvel ezelőtt az új egyiptomi fővárosban egy hihetetlenül bonyolult, 70 tincsből álló vendéghajat viselő asszony hunyta le örökre a szemét. A kutatások szerint azonban nem ő volt az egyetlen olyan nő a fáraók földjén, aki gondosan ügyelt hajkoronájának szépségére.

A nőt nem mumifikálták, egyszerűen csak egy szőnyegbe csavarták. "Amikor felfedeztük a maradványokat, nagyon meglepődtünk a bonyolult frizura láttán, amely mintegy 70 tincsből álló vendéghajat tartalmazott" - írta Jolanda Bos, az Amarna Projektben dolgozó régész a Journal of Egyptian Archaeology-ban közölt tanulmányban.

 A halál az egyiptomiak számára a földi élet és az újjászületés közötti átmenet egyik állomása volt. Túlvilághitük szerint a halott isteni tulajdonságokkal rendelkező lényként születik újjá, és bebocsátást nyer az istenek világába.

Az Istenek világából a látogató beléphet a halottak világát bemutató harmadik terembe, amelynek a falai piros színűek, utalva az Ozirisz testét borító múmiavásznak egyik szimbolikus színére. Ebben a teremben mutatjuk be azokat a kellékeket (főként temetkezési mellékleteket), amelyekkel a halottakat körülvették és azokat a túlvilág-elképzeléseket, amelyeket ezek a tárgyak és ábrázolások szimbolizálnak..

 Egy hirtelen bekövetkező klímaváltozás következtében kezdődhetett meg az ókori Egyiptom hanyatlása – állítják kutatók, akik többek között egy egyiptomi koporsó fagyűrűinek vizsgálata nyomán jutottak erre a következtetésre.

Az ókori Egyiptom lehanyatlása a tudományos diskurzusban régóta heves vita tárgyát képezi, s eddig számos elmélet született ennek kapcsán a háborúskodástól kezdve az éhínségeken át a járványokig. Amerikai kutatók azonban most azt állítják, hogy Egyiptom azon birodalmak közé tartozik (Mükéné, Harappa-civilizáció), amelyek életében szintén egy hirtelen lezajló klímaváltozás hozott döntő változást.

 Múmiák szénatomjai alapján francia tudósok kiderítették, mit ettek az ókori Egyiptomban több mint négyezer éven keresztül.

 Egy 3500 éves, Egyiptomból származó kőtömbön lévő felirat lehet a világ egyik legrégebbi időjárás-jelentése - állapították meg a szakemberek, akik szerint a negyvensoros szöveg átrendezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.

A 183 centiméter magas, Vihar-sztélé elnevezésű kalcittömbön szereplő felirat új fordítása esőről, sötétségről és "a tömegek sírásánál is hangosabb, szüntelen viharról" számol be. A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint a kőtáblán leírt szokatlan időjárási jelenségek a Théra szigetén – ma Szantorini – történt óriási erejű vulkánkitörés következményei voltak – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Tina Oliver, 44 éves korában közel 120 kilogrammos testsúllyal rendelkezett. Testtömeg indexe 43 fölé szökött, ami köztudottan már a súlyosan egészségkárosító kategóriába sorolható be. A fodrászként dolgozó asszony azonban megelégelte kinézetét, amikor egy fotón szembesült saját magával.

Az ominózus képen éppen egy süteményekkel megrakott asztal előtt ült Tina, és készült felfalni a habos-mázas édességeket. A látvány sokkolta az asszonyt, így akkor elhatározta, hogy végérvényesen megszabadul a rá rakódott kilóktól.

Genetikai elemzéssel sikerült az ókori raphiai csata egyik nagy talányát megoldani. A  IV. Ptolemaiosz egyiptomi király és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó között zajló ütközet leírásában foglaltak több mint száz éve élénken foglalkoztatják a természettudósokat.

Miután i.e. 323-ban Babilonban III. Alexandrosz makedón uralkodó váratlanul elhunyt, a kellően meg nem szilárdított világbirodalma hamarosan darabjaira hullott. Kijelölt örökös híján megindult a harc hadvezérei, a diadokhoszok között a hatalmas örökségért: az Antigonidák hatalmát megalapozó Kasszandrosz Makedóniát és Görögország európai részét szerezte meg, Lüszimakhosz Kis-Ázsiát és Trákiát kapta, Szeleukosz Mezopotámiával és Szíriával gyarapodott, míg Ptolemaiosz Egyiptomban rendezkedett be, de több kisebb államalakulat is létrejött.

Az iszlamisták bukása után az egyiptomi üdülőhelyen ismét divatba jöttek a karácsonyfák, és 45 szálloda jelentette be, hogy ünnepi műsorral köszönti az újévet - írta szerdán az al-Vatan című egyiptomi napilap.

Oszama al-Asri idegenforgalmi miniszterhelyettes a lapnak elmondta, hogy kilenc sarm-es-sejki, tizenegy hurgadai, 21 kairói, illetve főváros környéki, valamint négy alexandriai szállodában tartanak újévi koncertet, és ismét állítanak karácsonyfákat a szállodákban.

Egyiptom fővárosában a város hangulatát a falakra festik. Az egyiptomi utcai művészet új erőre kapott a 2011-es forradalom óta. Az itt élők számára a graffiti az állami befolyástól mentes médiumot jelenti.

Legyen akár misztikus, dühös, reménykedő vagy éppen tiszteletlen, az alkotások többségét az ősi egyiptomi művészet ihlette.

„Nekünk nagyon fontos, hogy ezeken a falakon megfogalmazhassuk a gondolatainkat és a céljainkat. A járókelők láthatják ezeket az alkotásokat, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsék, mi folyik körülöttük" – mondta el Mohammed Khaled.