Elképesztő látványberuházást jelentettek be a súlyos gazdasági és politikai problémákkal küzdő Egyiptomban. Úgy döntöttek visszanyúlnak az ország történelmi gyökereihez és felépítik a környék legmagasabb felhőkarcolóját, mely a gízai piramisok mellett kap majd helyet.

 

Egyiptom lakhatási minisztere mutatta be a napokban azokat a terveket, melyek szerint felépítenék Kairóban az ország legmagasabb épületét. A 200 méter magas, piramis formájú Zayed Crystal Spark tornyot az egyiptomi főváros egyik külső kerületében húznak fel, nem messze a világhírű gízai piramisoktól.

Május 2-től október 31-ig heti huszonkét charterjáratot indít Egyiptomba a kelet-közép-európai régióból az Express Tavel International, ebből kettőt Budapestről, Hurghadára, illetve Sarm es-Sejkre. Valamennyi gép 180 fős kapacitású.

 Az i.e. 2460 és 2458 között uralkodó Neferefré fáraó feleségének sírkamráját cseh régészek fedezték fel a gízai piramisoktól nem messze - jelentette be vasárnap Mamdúh ed-Damáti egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.

III. Hentkauesz sírját Abu Szírban, az ókori Memphisz nekropoliszában találták meg, amelynek közelében több V. dinasztiabeli (i.e. 2495-2345) fáraó piramisa is található. A sírkamra falán olvasható feliratok tanúsága szerint az elhunyt a körülbelül i.e.

Ausztrál kutatók 1300 éves egyiptomi varázskönyvet fordítottak le. A ráolvasások között szerelmi varázslatokat és ördögűzéshez használt verseket is találtak. Gonosz ellen írott gyógyszer

Ausztrál kutatóknak sikerült lefordítaniuk egy egyiptomi varázskönyvet - az eddig ismeretlen szövegeket tartalmazó kódex kopt nyelven íródott, és valószínűleg az i. sz. utáni 7. vagy 8. század környékén készülhetett.

 

A kutatók megállapították, hogy a papiruszlapokra ráolvasásokat, varázslatokat és a gonoszt kiűző kántálásokat írtak, sőt, egy akkoriban potenciálisan halálos betegség, a sárgaság egyik fajtájára is jegyeztek fel varázsigét.

 Több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon egyiptomi fáraó "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.

Tutanhamon (i. e. 1333-1324) hármas szarkofágjának legbelső koporsóját 1925 októberében nyitotta ki Howard Carter brit régész.

Kedves Network

 

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

 

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

 Több mint 3300 évvel ezelőtt az új egyiptomi fővárosban egy hihetetlenül bonyolult, 70 tincsből álló vendéghajat viselő asszony hunyta le örökre a szemét. A kutatások szerint azonban nem ő volt az egyetlen olyan nő a fáraók földjén, aki gondosan ügyelt hajkoronájának szépségére.

A nőt nem mumifikálták, egyszerűen csak egy szőnyegbe csavarták. "Amikor felfedeztük a maradványokat, nagyon meglepődtünk a bonyolult frizura láttán, amely mintegy 70 tincsből álló vendéghajat tartalmazott" - írta Jolanda Bos, az Amarna Projektben dolgozó régész a Journal of Egyptian Archaeology-ban közölt tanulmányban.

 A halál az egyiptomiak számára a földi élet és az újjászületés közötti átmenet egyik állomása volt. Túlvilághitük szerint a halott isteni tulajdonságokkal rendelkező lényként születik újjá, és bebocsátást nyer az istenek világába.

Az Istenek világából a látogató beléphet a halottak világát bemutató harmadik terembe, amelynek a falai piros színűek, utalva az Ozirisz testét borító múmiavásznak egyik szimbolikus színére. Ebben a teremben mutatjuk be azokat a kellékeket (főként temetkezési mellékleteket), amelyekkel a halottakat körülvették és azokat a túlvilág-elképzeléseket, amelyeket ezek a tárgyak és ábrázolások szimbolizálnak..

 Egy hirtelen bekövetkező klímaváltozás következtében kezdődhetett meg az ókori Egyiptom hanyatlása – állítják kutatók, akik többek között egy egyiptomi koporsó fagyűrűinek vizsgálata nyomán jutottak erre a következtetésre.

 

Az ókori Egyiptom lehanyatlása a tudományos diskurzusban régóta heves vita tárgyát képezi, s eddig számos elmélet született ennek kapcsán a háborúskodástól kezdve az éhínségeken át a járványokig. Amerikai kutatók azonban most azt állítják, hogy Egyiptom azon birodalmak közé tartozik (Mükéné, Harappa-civilizáció), amelyek életében szintén egy hirtelen lezajló klímaváltozás hozott döntő változást.