A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 2. kötetének könyvbemutatója

 

Móricz János egyike azon távolba szakadt honfitársunknak, akiről idehaza oly keveset tudunk. Az 50-es években emigrált, argentin állampolgárságot nyert, majd dél-Amerikában nyelvészeti, őstörténeti kutatásokat végzett. Az ecuadori shuar törzs segítségével betekintést nyert egy ismeretlen civilizáció emlékeibe. Állítása szerint egy hatalmas barlangrendszer rejtekében – amely a Tayos-, Móricz által elnevezne 1969 óta a Táltosok barlangja nevet viseli – egy egykori civilizáció írásos feljegyzései tanúskodnak egy letűnt emberiség tudásáról.

 

 

 

Egy hatalmas, mészkőből épült síremléket találtak az egyiptomi régészek Abu Szírban. A 4500 éves háborítatlan sír az V. dinasztia legnagyobb tekintélyű orvosának készült.

 

A régészek az Abu Szír-i nekropolisz területén találták meg Shepseskaf ‘ankh 4500 éves érintetlen sírját. A síremlék impozáns mérete (21 méter hosszú, 13,5 méter széles, 3,6 méter magas) arról árulkodik, hogy az elhunyt befolyásos személy volt: Shepseskaf ‘ankh az egyiptomi orvosok vezetőjeként tett hírnévre az V.

Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás

 

Móricz János életútjának rövid összefoglalása, Az ecuadori Táltosok-barlangjának titka, Móricz János őstörténet-elméletének újraértelmezése, Egy lehetséges bizonyíték a fémkönyvtár létezésére, Az ecuadori kutatások folytatása.

 

Előadó: Varga Zoltán

43 éves geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke.

 

 

Versenyt futva az idővel folyik a Gizai-fennsíkon az uralkodó temetési hajójának feltárása: egyiptomi és japán régészek dolgoznak annak összeállításán.

 

A fából készült hajót 4500 évvel ezelőtt, Kheopsz halálakor az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója számára épített piramis lábánál ásták el darabokra szedve mészkőtömbökkel fedett sírokba. A napbárkát azért építették és helyezték el a fáraó temetkezési helye közelében, hogy azon utazhasson a túlvilágra Ré egyiptomi napisten társaságában.

 

Rézötvözetből készült, rejtélyes lábujjgyűrűt találtak régészek két, több ezer éves egyiptomi csontvázon az amarnai ásatási helyszínen. A feltárást végző kutatók tudomása szerint most először fedeztek fel ókori - több mint 3300 évesre becsült - tetemeken hasonló, lábon hordott rézgyűrűket.

 

A kutatók úgy vélik, hogy az érintettek még életükben viselték a szokatlan "ékszereket", azt azonban nem tudták még megfejteni, vajon varázshatást reméltek-e tőlük, vagy csupán divatból díszítették a lábukat.

Dr. Gerardo Peña Matheus:

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 1. kötetemegrendelhető!

A könyv eredeti dokumentumokkal és levelezésekkel illusztrálva mutatja be

Móricz Jánosnak az ecuadori Tayos-barlanggal kapcsolatos kutatásait.

A legtöbb dokumentum első publikációként szerepel a kötetben,

így érdeklődőknek és kutatóknak egyaránt hiánypótló a mű.

 

Ára: 3.900,- Ft

 

 

A/4-es formátum, 190 oldal
ISBN 978 963 0870 320 (így lesz az Országos Széchényi Könyvtárban is)

(ajánlott küldeményként + 705,- Ft postaköltség)

 

 

 

 

 

 

 

Korlátozott példányszámban megrendelhető.

Elindult egy magyar termékekért mozgalom, mely szeretné felhívni mindenkinek a figyelmét a magyar termékek,

Szolgáltatások vásárlására, fontosságára mely kilábalást hozhat reménytelennek tűnő helyzetünkből.

Dicsőséges vér nélküli felemelkedést szeretnénk, nemzetünk talpra állását "máról - holnapra"

Elérhetjük, ha végre teszünk is érte, azzal, h odafigyelünk mit veszünk. Első lépésként

Minden hónap 7. Napján "magújulásként" arra kérünk mindenkit aznap csak

Magyar terméket, szolgáltatást vásároljon.

 

Az egyiptomi vaskorban készült ékszerek részben meteoritból készültek - állították és cáfolták eddig egyaránt a tudósok. A legújabb vizsgálatok egyértelmű választ adnak a kérdésre.

 

Az első cső alakú ékszert egy 5000 évvel ezelőtt kialakított sírban fedezték fel. Mindez 1911-ben történt, a Gerzeh temetőben, mintegy 70 km-re Kairótól délre. Akkor a vizsgálatok során megállapították, hogy a leletek i. e. 3600 és i.e. 3350 között készülhettek, meteorit, vas és nikkel darabokból.

KIDTvi https://www.genericpharmacydrug.com

 

Egy brit történész-mérnök kutatásai során arra a rejtélyre próbált fényt deríteni, hogy miért omladozik a 4700 éves tört falú piramis, s hogy burkolata – a többi piramishoz képest, amelyek szinte teljes egészében elvesztették ezt a réteget – miért maradt viszonylag ép. Véleménye szerint minél jobban fejlődött a piramisépítészet, annál kisebb esély maradt arra, hogy burkolatuk épségben megmaradjon.

 

Peter James brit történész-mérnök kapta azt a feladatot, hogy a Kairótól 40 kilométerre délre található Sznofru piramisa (tört falú piramis) szerkezetének megmaradt burkolatát biztosítsa, azaz a további omlásokat megakadályozza.