A sírkamra egyik falán a régészek más érdekességre is bukkantak: a felirat tanúsága szerint azok, akik megpróbálják kifosztani a sírt, vagy bármilyen erõszakos cselekedetet hajtanak végre, átkozottak lesznek, egészen pontosan krokodilok és kígyók fogják felfalni õket. Hogy a most elkapott sírrablóknak vajon tényleg ez lesz-e a sorsuk, az egyelõre rejtély. Ám az ismert, hogy az ókori Egyiptomban központi szerepet játszott a halál és minden, ami kapcsolatban állt vele.

Hogy hova tûntek a fogorvosok, az egyelõre rejtély. Biztos viszont, hogy a fogorvos és az uralkodó között szoros kapcsolat állt fenn. A sírkamra falfestményein ugyanis az orvos éppen a fáraó családjával együtt játszik, illetve közös áldozati szertartáson vesznek részt. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a fogorvosok a fáraó családjának legbelsõbb köréhez tartozhattak, ami viszont Zahi Hawass, Egyiptom legfõbb régésze szerint nem jelenthetett mást, mint hogy a fáraók és családja odafigyeltek foguk ápolására és rendben tartására is.

Sírrablók, rendõrök és régészek együttes ?erõfeszítésének? köszönhetõ az az ókori egyiptomi sír, amelyben az 5. dinasztiához tartozó fáraók három fogorvosát találták meg a kutatók. A legrégebben épült egyiptomi piramis közelében felfedezett magánsír az egyik legjelentõsebb ilyen jellegû lelet a korszakból.

A szenzációs régészeti leletek általában két dolognak köszönhetõek: a vak szerencsének vagy a hosszas kutatómunkának.

Az elõbbi önmagáért beszél, az utóbbi viszont rengeteg, fáradtságos munkát elõfeltételez, amelynek során dokumentumokból illetve egyéb régészeti leletekbõl lassan kialakul egy sejtés: valószínûleg hol is található az, amit a régész keres.

2002. október 16-án Egyiptomban újra megnyitották a híres alexandriai könyvtárat. Az új könyvtár azon a helyen áll, ahol 1600 évvel korábbi, világszerte ismert elõdjét feltételezik. A 250 millió dollárból épített, 45 ezer négyzetméteres épületben jelenleg mintegy 8 millió kötetet õriznek, melybõl 200 ezer áll a kutatók rendelkezésére.

Az ókori világ leghíresebb könyvtára évszázadokon keresztül az egyiptomi Alexandriában állt. A 2300 évvel ezelõtt, I.

Harminc évi távollét után újra a kairói Egyiptomi Múzeumban láthatók II. Ramszesz 3200 éves hajtincsei. A tincseket Franciaországban lopták el három évtizede és nemrég az Interneten kínálták megvételre.

A kis barna hajtincseket Ramszesz és fia, Merneptah mumifikálásához használt vászoncsík-maradványok és 11 gyantadarabka társaságában állították ki egy üvegtárlóban. A visszakerült régiségeket az egyiptomi kulturális miniszter és az ókori leletek fõgondnoka mutatta be kedden a sajtó tudósítóinak.