Cseppet se bánkódjon az, aki idén nyáron nem jutott el Egyiptomba, mert a hazai klímához szokott világjáró számára az ottani hőmérséklet ilyenkor tűrhetőbb.

 

Egyiptomba szabadságra indulni a legjobb tavasszal (márciustól májusig) vagy most, ősszel (szeptembertől novemberig), amikor itt már hideg van, és csak esik, esik és esik....

Egyiptomban szinte egész évben meleg, hőség és szárazság van, ez alól csak a téli hónapok jelentenek kivételt.

Nyáron a hőmérséklet 40 fok fölé is felkúszik, de némely déli, főleg a sivatagi területeken akár az 50 fokot is eléri!

Gazdára talált az Insight Tours jóvoltából felajánlott két utolsó 20 000 Ft értékű utazási kupon is! Nyerteseink:

 

Szondi Erzsi (szondierzsi)

és

Urbán Györgyi (urbangyorgyi)

 

Gratulálunk Nekik, nyereményükről hamarosan e-mailben is értesülhetnek!

 

Egyiptom gazdag történelmi múltja, csodaszép látnivalói mellett konyhaművészete is igazán izgalmas és változatos.

A természeti és kulturális csodák a városokba, az egyiptomi konyhaművészet az éttermekbe, kifőzdékbe és piacokra vonzza a turistákat.

Az egyiptomi konyhát az iszlám vallás határozza meg:  az étkezéssel kapcsolatos hagyományok és szabályok a muszlimok szentírása alapján alakultak ki.

A Korán az ételt Isten egyik legnagyobb adományának tartja, előírva a fogyasztható, az ajánlott és jó ételeket, és tiltja a tisztátalanok fogyasztását.

 Egy több mint 3500 éves kereskedelmi település maradványait fedezték az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisában - jelentette be Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszter.

A Kharga-oázis Umm El-Mawagir nevű körzetében felfedezett település a második átmeneti kor (i.e. 1650-1550) idején élte a fénykorát. A város mintegy ezer évvel idősebb a területen ez idáig felfedezett településmaradványoknál. Az ezer méter hosszú és 250 méter széles település romjaira a Yale Egyetem szakemberei bukkantak rá a Kairótól mintegy 500 kilométerre délre fekvő oázisban.

Most tessék figyelni, egy több mint 3500 éves kereskedelmi település maradványait fedezték az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisában! Ezt maga Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszter jelentette be, tehát a hír nem kacsa.

 

 

A Kharga-oázis Umm El-Mawagir nevű körzetében felfedezett település a második átmeneti kor (i.e. 1650-1550) idején élte a fénykorát. A város mintegy ezer évvel idősebb a területen ez idáig felfedezett településmaradványoknál. Az ezer méter hosszú és 250 méter széles település romjaira a Yale Egyetem szakemberei bukkantak rá a Kairótól mintegy 500 kilométerre délre fekvő oázisban.

Ismét sorsolásra került az Insight Tours jóvoltából felajánlott 20 000 Ft értékű utazási kuponok egyike!

 

Ezen a héten

Nagy Lajosné (nagymama1)

 

tudhatja magáénak a nagyszerű nyereményt, melyet ez év végéig beválthat! A nyertest e-mailben is értesítjük!

 

Figyelem! Még senki semmiről nincs lemaradva! Továbbra is folytatódik a nyereményjáték, melyben hetente sorsolásra kerül egy utalvány! Részletek itt!

 

 

 A nő csontvázán nem találtak sérüléseket, s a szakértők véleménye szerint természetes halállal hunyt el húszas évei derekán egy olyan korban, amikor a születéskor várható élettartam alig érte el a 30 évet.

Szívét a mumifikálás befejezte után visszahelyezték mellkasába. Ennek fontos szerepe volt túlvilági sorsa szempontjából: a "szív megmérettetése" elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyezték, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezte.

 Kairó neves lazacszínű épülete, az Egyiptomi Múzeum rejti a világ leggazdagabb egyiptomi gyűjteményét. Körülbelül 150 ezer tárgyat láthatnak itt az érdeklődők, de ezeken felül több százezret őriznek a raktárakban.

Az itt őrzött tárgyi emlékek és emberi maradványok száma ráadásul folyamatosan növekszik, miután Egyiptom nagy erőfeszítéssel igyekszik visszaszerezni az országból korábban elvitt, és most más múzeumok gyűjteményét gazdagító leleteket.

A gízai piramisok mellett található Abu Simbel, ami a Nagy Piramis mellett a másik legikonikusabb egyiptomi látnivaló.

A II. Ramszesz idején épült két templomot a sziklafalból faragták ki, hogy emléket állítsanak a fáraónak és feleségének, Nofertari Merenmutnak. A birodalom hanyatlása után legközelebb csak 1813-ban fedezték fel újra a templomokat, mégpedig egy svájci utazó,  Johann Ludwig Burckhardt. A két templom a viktoriánus kor óta az egyik legkedveltebb egyiptomi attrakció.

Egyiptom valószínűleg a világ legrégebbi civilizációja, időszámításunk előtt 3100-ban, a Nílus völgyében keletkezett. Ma az egyik legkedveltebb turistacélpont, a búvárok, a történelem szerelmesei és a forró égöv kedvelői töltik itt a vakációt.

A modern Egyiptom első zászlaját 1923-ban alkották meg, miután feltételes függetlenséget nyertek Nagy-Britanniától. Ez a zászló még zöld volt, három csillaggal és egy fogyó holddal.

A következő zászlót 1958-ban alkották, vörös sáv, fehér sáv két zöld csillaggal és egy fekete sáv volt rajta, téglalap alakú volt, szélessége egyharmada volt a hosszúságának.