A rendkívül látványos és környezetbarát toronyépületeknek számos előnyük van, főleg a komoly légszennyezettséggel küzdő városoknak jelenthetnek nagy segítséget.

Fantasztikus tervekkel állt elő egy olasz építészmérnök: úgynevezett függőleges erdőket építene Egyiptomban, amelyekre eddig még nincs példa Afrikában - írja a CNN.

A függőleges erdők valójában magas, többemeletes lakóházakat jelentenek, amelyeket viszont teleültetnek növényekkel, így az épület felépítésével nem szűnne meg teljesen, csak cserélődne a zöldterület.

Az épület átalakítása mellett ezért az intézmény gyűjteményéből a 2020-ban nyíló gízai Nagy Egyiptomi Múzeumba kerül Tutanhamon fáraó sírjának néhány kincse, míg a királyi múmiák egy részét a szintén Kairóban működő Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumába költöztetik át.

A böjt megtörését jelképező vacsorán különféle társadalmi rétegek tagjai vettek részt a szervezők szerint. Ahmed Mekaled, a Guiness World Records egyik képviselője elmondta: egyelőre ellenőrzik, hogy sikerült-e rekordot felállítani.

 A helyszín minden bizonnyal egy ókori szobrászműhely: a régészcsapat több száz, hieroglif írásjelekkel bíró kőtöredéket is talált, valamint a kobrafaragványt, amely egykor a szfinxet koronázta. A szobor különös helyen van, erre azonban többféle magyarázat is szolgálhat, például egy visszamondott rendelés eredményeképpen maradhatott itt – mondta Maria Nilsson, a svédországi Lund Egyetem régésze, a Dzsebel el-Szilszila-i ásatás igazgatója.

Az előkerült nyomok Nilsson szerint arra utalnak, hogy a szfinxet III.

 Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a szobrok életerővel rendelkeznek.

Talán nem sokuknak tűnt fel, de valóban így van: az ókori egyiptomi szobrok legtöbbjének hiányzik az orra. A tudomány most ennek okára igyekezett megadni a választ és úgy tűnik, sikerrel jártak.

A LiveScience azt írja: a fáraók, vallási figurák és gazdag állampolgárok korabeli arcmásaiban egy közös van, az, hogy letört az orruk.

A választ is megtalálták a jelenség okára: az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a szobrok életerővel rendelkeznek.

 Az egyiptomi Régiségek Minisztériuma szerint építészeti elemeket előállító műhely maradványait azonosították Asszuán kormányzóságában. A feltárásban egyiptomi és svéd régészek vettek részt.

A műhely az egyiptomi Újbirodalom korszakából származik, és valamikor az időszámítás előtti 1391-1353 közötti periódusban épült – írja az MTI. Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője szerint a műhelyben elsősorban szobrokat, oszlopokat és tárolókat készítettek.

Az Invia.hu utazásközvetítő iroda friss elemzése szerint a magyarok a legszívesebben a repülős, ötcsillagos szállodai elhelyezéssel járó, all inclusive ellátást biztosító, nyolc napos utazásokra költenek. A múlt évben a legkedveltebb utazási időpont az augusztusi hosszú hétvége volt, amikor egyszerre legalább 2500 magyar turista tartózkodott külföldön.

 Az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) keddi bejelentése szerint Egyiptom rendezi meg idén az Afrikai Nemzetek Kupáját június 15. és július 13. között, miután a CAF tavaly november végén megfosztotta Kamerunt a rendezési jogtól.

A kontinentális szövetség azért vette el Kameruntól a tornát, mert az ottani szövetséget átmenetileg egy bizottság irányítja, amely nem képes új vezetést választani a szervezet élére, így az előkészületekkel sem haladt megfelelő tempóban.

 Az ókori Egyiptomból származó nyolc szarkofágot találtak, bennük múmiákkal Kairótól délre egy dahsúri piramisban - közölte szerdán a régészeti minisztérium.

"Az augusztusban kezdődött ásatási munkák révén nyolc mészkő szarkofágot tartalmazó sírt tárhattunk fel, bennünk múmiákkal"

– tette hozzá Musztafa Vaziri, a legfelső régészeti tanács főtitkára az MTI szerint. A nyolc szarkofágra II. Amenemhat fáraó piramisában bukkantak rá, és a késői korból (i.e.