Az ókorban is voltak nyíltabb eszű emberek, akik rájöttek arra, hogy miként lehet könnyen megélni a kevésbé nyílt eszű emberek hátán. Ha a piramisok építőmérnökei is hittek volna abban, amiben hittek a kevésbé nyílt eszű emberek, akkor nem lettek volna olyan körültekintőek a tervezésben, hiszen akkor bíztak volna a *mindenhatóban*, tehát abban, hogy egy átgondolatlanul megépített piramis is jól fog szolgálni a *mindenhatónak* köszönhetően. De ők bizony józanul gondolkodtak...

Válasz

A gízai Nagy Piramist eredetileg úgy tervezték, hogy rezegjen, mint egy hangvilla. Amikor a hang elérte a Király termét, a beállított szarkofággal a közepén, erős, ritmusos szívverés kezdődött. Cox és
McCollum is megerősítették, hogy bizonyos hangfrekvenciák hatására a gránitból épített Király terme vibrálni kezdett. A tervezés célja, hogy a lehető leginkább lecsökkentsék a természetes nyirkosodást és így a rezgés jelentősen fokozódhasson. A mozgó gránit feszültséget keltett a kvarc összetevőiben. A piezoelektromos hatás elektronáramot idézett elő

A gránit meglepően nagy mennyiségő kvarcot tartalmaz. Az aswani gránit kvarctartalma például akár 55 % is lehet. A Király termét és az ahhoz csatlakozó négy „tehermentesítő kamrát” szinte teljes egészében aswani gránitból építették. A terem még a leghalkabb, suttogott beszélgetéseket is felerősíti. A teremben elhelyezett gránit szarkofág pedig csengő hangot ad, amikor megütik.

1979. márciusában két amerikai kutató, Rocky McCollum és Bill Cox zenei visszhang-kísérleteket végzett a Király Termében.
Cox felismerte, hogy az egész terem másodpercenként 256 ütemes sebességgel rezonál. McCollum megerősítette, hogy a rezgő hatás nem csak a teremben, hanem a gránit-szarkofágban is észlelhető.
Számos kísérlet és rengeteg számolás után, arra a következtetésre jutottak, hogy megtalálták a másodpercenkénti 640 ütemes „fő frekvenciát”, amelyből kiszámították, hogy a termet szándékosan ilyen rezonanciájúra tervezték, mivel a 640-es ütemű hang hullámhossza megegyezik a Schumann-frekvenciáknak egyik hangjával. A Schumann frekvenciák különböző hatással vannak az emberi szervezetre, a 640es az agyra gyakorol hatást.

Válasz

Mint ismeretes az egyiptomiak mélyen hittek a mágia létezésében, és nemcsak hittek hanem ténylegesen erről szól az egész óegyiptomi történelem és irodalom nagy része..Elképzelhető, hogy a piramist a főpapok spirituális központnakés építménynek szánták.
Érvek:
- Az épületben fellépő „piramis effektus” állítólag jótékony hatással van a meditációra és ellazulásra, valamint az egész emberi testre.
- A Piramisszövegeknek nevezett gyűjtemény sokszor említi a fáraót amint a lelke a "csillagokban" jár. Ezek a szövegek valószínűleg a gizai piramisokban átélt élmények "vallásos" megfogalmazása.

Válasz

a 6. részben a piramisok funkcióját a királyi temetkezésekkel hozzák összefüggésbe, ez a három nagy gizai piramisnál teljességgel ellenkezik a logikával, és a régészeti leletekkel. bár a Menkauré piramisban találtak egy koporsót, de azt a régészek a 26.dinasztiához kötik és nem a 4.ikhez..
a gizai piramisokban egyetlen eredeti hieroglifa sincsen ami bizonyítaná h valaha is temettek ide fáraót, a khufu kartusa melyet Caviglia talált valószínűleg általa elkészített hamisítvány..
a piramisok funkciójához egy két megjegyzés:

Válasz