Koszos, büdös, zsúfolt és omladozó város Kairó, mégis nagy turisztikai célpont békeidőben, mert a város közelében vannak a gízai piramisok. Az egyiptomi kormány új fővárost húzna fel a sivatagban a dubai Burdzs Kalifa építtetőjével. Sokan ellenzik a tervet, mondván egy drága, csillogó-villogó város nem oldaná meg a lakhatási szegénység problémáját.

Nagyot álmodnak az egyiptomi illetékesek. Az új metropolisznak nagyobb repülőtere lenne, mint a londoni Heathrow, és olyan felhőkarcolója is, mely túlszárnyalná az Eiffel-torony magasságát. Az úthálózat sem semmi: 10 ezer kilométernyi sugárút, körút, utca adna helyet az autóforgalomnak és a gyalogosoknak. Parkokra is jutna hely bőven, sőt egy vidámparkra is, mely hatszor nagyobb lenne, mint a kaliforniai Disneyland.

A város kiterjedésével sem spórolnának: 700 négyzetkilométer lenne, ami nagyjából Szingapúr területének felel meg. Mintegy 1,1 millió otthont, háztartást létesítenének benne. Ide bőven elférne Kairó 9 milliós lakosságának jó része. Az építkezés első fázisában 135 négyzetkilométernyi területet építenének meg 45 milliárd dollárért. A metropoliszt elvileg 7 év alatt felhúznák a semmiből. Ha összejön rá a külföldi befektetés.

Az új főváros létrehozását elsősorban a szörnyű szmog és légszennyezettség megoldásának látják, valamint a lakáshiány orvoslásának lenne eszköze. Kairóban ugyanis több tízezer ember él a nekropolisz katakombáiban, mert nem jutnak lakáshoz.

A kairói polgárok némelyike kritikával fogadta a tervet, mondván, miért kell lecserélni az ezeréves fővárost csak azért, hogy az ország évtizedekre függővé váljon a Perzsa-öböl menti nagyhatalmaktól és dúsgazdag sejkségektől, melyek vélhetően összedobnák a pénzt a projektre. Mások azt nehezményezték, hogy ha külföldi tulajdonban maradnak az új város ingatlanjai, akkor az egyiptomiak csak bérlők lennének. És egy ilyen luxusberuházás esetében aligha készülnének a munkásrétegnek vagy az alsó középosztálynak megengedhető árszintű lakások.

Az építkezéshez potom 300 milliárd dollárra van szükség. (A 90 milliós lakosú Egyiptom GDP-je 2013-ben 262 milliárd volt, 2015-ben viszont már várhatóan 989 milliárd lesz. Az építkezés minden bizonnyal megélhetést nyújtana a munkanélküliek fiatal generációnak.)

A beruházás Mohamed Alabbar ingatlanmogul ötlete, aki az Egyesült Arab Emírségekben él. Az ő nevéhez fűződik a Dubaiban felhúzott Burdzs Kalifa-torony, mely 828 méterével jelenleg a világ legmagasabb épülete, és 20 milliárd dollárból készült.

Az elmúlt évszázadban több ország is létrehozott új fővárost. 1913-ban Ausztrál Canberrát, 1960-ban Brazília alkotta meg Brasiliát, Astana pedig Kazahsztán fővárosa lett 1997-ben, mutatott rá a Reuters.

Egyiptomban a munkanélküliség 13 százalék. Az elmúlt 30 évben összesen 8 milliárd dollárt költött a kormány új városok építésére 21 helyen, ám egyik sem bizonyult átütő sikernek.

Forrás:http://www.piacesprofit.hu