A belső-ázsiai Sambala – az ázsiai műveltségek bölcsője

Számos ázsiai népnél él egy legenda, mely szerint létezett egy ősi birodalom, amely a mai ázsiai műveltségek bölcsője volt. Uralkodói jóságosak és bölcsek voltak, lakói békében és jólétben éltek. Mind az uralkodó, mind a nép a Belső Ösvényt járta, emberséges és emelkedett szellemű volt, így az országban felépült a megvilágosult társadalom.

A tibetiek ezt az országot Sambalának hívják. Népéből a hagyomány szerint számos megvilágosult született, és a Szkíta Bölcs Buddha is meglátogatta első királyát, akit magas szintű tanításokban részesített. E tanítások ma Kálacsakra Tantra néven ismertek. Királya példáját követve, az egész nép a Belső Ösvény gyakorlója lett, és magas szellemi szintet ért el.

Az eurázsiai szellemiség ősi szkíta központja

A neves iráni tudós, Idries Shah, a szellemi hagyományok kutatója írja, hogy az eurázsiai szellemiség ősi központja a szkíta népek lakta Közép- és Belső-Ázsia volt. Szerinte e szellemiség nagyrészt a magyarok közvetítésével eljutott Európa népeihez, valamint az indiánok révén az amerikai földrészre is. Közvetlen és közvetett kisugárzása alapvető hatással volt Eurázsia „peremterületeire”: Kínára, Indiára, Mezopotámiára, Egyiptomra valamint Európa régi földközi tengeri műveltségeire is, és ma is meghatározó erőt gyakorol szinte egész Földünk népeire. Magyar műveltségünk e szellemiségnek a közvetlen örököse.

Magyar ősnép, ősnyelv, ősműveltség

A régi görög források szerint a szkíták nemzetsége a legősibb a Földön. Az élő buddhista hagyomány Buddhának, a szkíta királyfinak a családfáját Földünk első uralkodójáig vezeti vissza, a legősibb időkbe. Eredetkutatásunk egy újabban kialakult vonalának képviselői a legújabb genetikai kutatásokat egybevetve a régészet leleteivel, arra a tudományos érveléssel alátámasztott eredményre jutottak, hogy a magyarság őshonos a Kárpátmedencében, aminek ténye visszavezethető egészen a jégkorszakig.

Eszerint mi magyarok a jégkorszakig visszavezethető genetikai, kulturális és nyelvi folytonosságot képező ősnép vagyunk, a magyar nyelv ősnyelv, ősi rovásírással, a magyar kultúra pedig ősműveltség. Fajunk, nyelvünk, műveltségünk és hazánk, a Kárpátmedence – szemben az eddigi elképzelésekkel – népek, nyelvek és műveltségek kirajzásának forrása.1 A Kárpát-medencébe beáramló szkíta-hun őseink ezzel az őshonos szkíta népességgel egyesültek. (Helyzetünk e szemlélet szerint érdekes hasonlóságot mutat a tibetiekével, akik őshonosnak tartják magukat a Tibeti fennsíkon, és ugyanakkor hirdetik fajuk és műveltségük szkíta rokonságát.)

A belső utazás szkíta hagyománya

Ősidőkbe visszanyúló szkíta hagyományunkban eleink évezredeken keresztül felhalmozott bölcsességet hagytak ránk. Ez az eurázsiai hagyomány, melynek életet adó gerince a belső utazás, ma is él, és ma is teljes. Tanításai és gyakorlatai tartalmaznak minden szükséges útmutatást a teljesség megtapasztalásához elvezető belső utazástól a megvilágosult társadalom felépítéséhez szükséges minden tudni- és tennivalóig. Az élet minden területét érintik, a lelki-szellemi kultúra felépítésétől és ápolásától a megvilágosult rendnek a külső környezetben való megteremtéséig.

A lényegi tanítások ismételt hullámai

A belső utazás szkíta hagyománya a történelem folyamán sokszor gyakorolt megtermékenyítő hatást világunkra. A Kárpát-Medencétől a Csendes Óceánig ívelő Szkíta Övezetben megjelent megvilágusult mesterek újra és újra felelevenítették a lényegi tanításokat, melyek hullámai ismételten szétáradtak Földünkön, új erőt adva a szellemi útnak. A buddhista hagyomány számon tartja, hogy a Szkíta Bölcs Buddha előtt számos buddha élt és tanított. Hagyományának alapítóját, Senrab Buddhát, a tibeti bön a történelem előtti korokba helyezi. Mindezen megvilágosultak tanítványai szerteáradtak a világban, és terjesztették a belső utazás tanait, melyek nyomai fellelhetők sok helyütt.

A tanítások több ízben voltak megújító hatással Európára is. A Buddha idejét követő századok kis-ázsiai és görög bölcsei nyitják a sort. Jézus tanításaiban meghatározó szerepet játszik a Buddha által tanított Széles Út, amely éppen a Jézust közvetlenül megelőző időkben kezdett széles körben terjedni nem is olyan messze a mediterrán térségtől. De a belső utazás magas szintű gyakorlójára mutat az is, hogy Jézus megvalósította a szivárványtestet, aminek bizonyítéka a halálakor eltűnt teste. E gyakorlat hagyományvonala ma is töretlen mind a tibeti buddhizmusban, mind a bönben, és gyakorlására napjainkban is adódnak példák.

A szivárványtest megvalósításához elengedhetetlen az élő hagyományvonal áldása, ami arra a következtetésre vezet, hogy Jézusnak magának is rendelkeznie kellett vele. A belső utazás tanításai később az alkímia néven terjedtek el. Egyik legjelentősebb hulláma a középkor haldokló szellemiségű Európájába hozott világosságot, „újjászületés” (reneszánsz) néven. E kornak szinte minden egyes kiemelkedő alakjáról megmutatkozott, hogy a belső utazás gyakorlója volt.

Szellemi újjászületés napjainkban

Jelen korunkban a Belső Ösvény nagy léptekkel terjed az egész világon, és máris jól látható változásokat eredményez a tudományok és a művészetek terén, egy várva-várt újabb „újjászületést” indítva útjára a válság szélére sodort világunkban. Szorosabb értelemben vett magyar hagyományunkban az elméről szóló tanítások meséinkben maradtak ránk, de bölcs tanítóinknak számtalan más eszközük is volt a világról szóló tudásuk megfogalmazására. Ilyen az ötfokú zene, a táncok, a művészet, az ételek elkészítésének módjai, a települések építési rendje, a társadalom szervezése, és ilyen az élet minden részére kiterjedő szokások és szertartások sora, amelyek mind az élet szentségét és mélyebb értelmét fejezik ki.

Az életben megjelenített tudást a Belső Ösvény tanítói alkották meg jótéteményként, hogy az egész nép életének megvilágosult rendet adjanak, hogy hétköznapi cselekedetek során keresztül is mindenki át tudja élni a világ szentségét. Ez tükröződik a magyar népi hagyomány ősi szertartásosságában, amely kiterjedt a közösség és az egyén életének minden mozzanatára és tárgyára.

A tibeti mesterek az ősi szkíta tudás letéteményesei

Bár magyar hagyományunk sok értékes eleme ma is meghatározza vagy legalábbis befolyásolja gondolkodásunkat és életünket, minden jel arra mutat, hogy a lényegi tanítások élő átadásának vonalai sajnos mára eltűntek. Napjainkban is léteznek azonban a világon bölcs tanítók, akik nemcsak őrzik a szkíta hagyomány vonalait, hanem a gyakorlatban is megvalósították annak legbelső lényegét. Ilyenek a tibeti mesterek, akik az ősi szkíta tudás letéteményesei.

Több megvilágosult mester tanításai elérhetők és gyakorlatba ültethetők hazánkban is. Nyitva áll tehát az út, hogy újra befoglaljuk műveltségünkbe a Belső Ösvény tanításait és gyakorlatait, melyek mindannyiunk szellemi, lelki valamint testi jóllétének biztosítékai.