Az Afrika északkeleti csücskében fekvő Egyiptom nem csak turisztikai csodáktól hemzseg: története, múltja és jelene teli van titkokkal, rejtélyekkel és izgalmas ellentmondásokkal.

És éppen ez az, ami miatt olyan lenyűgöző, ettől annyira feledhetetlen.

Egyiptomba készülődve szinte mindenre jó előre felkészülhetünk, és amíg csupán a turisták részére szánt területeken belül maradunk, nem is igazán érhet minket meglepetés, azt kapjuk, amit ígértek, amire vágytunk és vártunk.

Ha azonban betévedünk, vagy bemerészkedünk az ottani valóság sűrüjébe, hogyanokra és miértekre kezdjük keresni euróopai válaszainkat, egyre érthetetlenebbé válik számunkra a kultúra, a környezet és a társadalmi szabályok.

De lelkünk mélyén mindannyian ezekre a kalandokkal teli csodákra, és csodákkal teli kalandokra vágyunk.

Mit is jelent egy külföldi számára Egyiptom?

A balzsamos, forró éjszakák, aszfinxek, piramisok papiruszok misztikus világa.

De Egyiptom még ennél is több: a mágia őshazája, a titkok bölcsője.

Ilyen titok a fáraó átkának legendája is, melyről parázs vita alakult ki a fórumon.

És amelyről azt is érdemes tudnunk, hogy nem is olyan régen megtört!

Tutanhamon fáraó 3000 éves átka,amely eddig harminc ember életét követelte, immár legenda, történelem.

Ezt a megállapítást Bob Brier amerikai egyiptológus tette, miután egy 1969-ben a fáraó földi maradványairól készített röntgenfelvétel ismételt vizsgálata során felfedezte, hogy az akkor 19 éves fáraót egy, a tarkójára mért jókora ütéssel gyilkolátk meg.

A fáraó átkának legendája szerint a meggyilkolt uralkodó átkot bocsátott a világra, amely mindaddig érvényes, amíg halálának titka ki nem derül.

Mivel azonban kiderült az igazság, többé nem veszélyezteti átok azt, aki valamilyen kapcsolatba kerül a rég halott uralkodóval, akár turistaként, akár kutatóként.

A fáraó célja talán pont az volt, hogy a sorozatos halálesetekkel bosszút állva (de kin is???) végül megmutassa, hogyan végezte.

Első áldozata Carnarvon gróf volt, aki a sírt kereső Howard Carter kutatásait pénzelte, ő a kutatásokon tett látogatások után egy fertőzött moszkító csípésébe halt bele.

Közeli barátja, George Gould miután szintén megnézte a sírt, másnap magas lázzal ágynak dőlt, és azonnal meghalt.

Archibald Reid archeológus, aki a koponyáról a röntgenfelvételeket készítette, szintén rövid idő múlva távozott az élők sorából.

Carnarvon személyi titkára pedig kisvártatva szívrohamot kapott.

A sírkamra felfedezését követő hat napon belül tizenketten haltak meg gyors egymásutánban azok közül, akik a piramis belsejébe tették lábukat.

Mindösszesen harmincan haltak bele a kíváncsiságba, napjaink turistákat sújtó hasmenéses fertőzését egyesek az átok felhigított változatának tartják.

És majd egy szép napot brit kutatók bebizonyítják úgyis, hogy mindez csupán véletlen balszerencsék egybeesése, pechsorozat, vagy a levegőben és vízben terjengő, nem egyiptomi népek számára akár végzetes vírusfertőzés műve volt. :)