Az arab világ férfiainak körében a vízipipának van a legrégebbi tradíciója. Számukra ez maga a kikapcsolódás, szinte minden kávézó rendelkezik vízipipával a vendégek részére. Ez nem egyszerű dohányzás, szertartásszerűen szívják barátaikkal, beszélgetések, társasjátékozás közben.

Afrikában már jóval Kolumbusz előtt használták. Többféle anyagból készítették, de a legelterjedtebb alapanyag a kókuszdió. A keleti országokban, Indiában, Afrikában, Kis Ázsiában terjedt el leginkább. Európába nem igazán honosodott meg a szokás, néhány keleti teázóban ki lehet próbálni és vannak üzletek, ahol meg is vásárolható.

A vízipipa (shisha) szerkezete nagyon egyszerű. Alul látható maga a víztartó. Ha megtöltjük vízzel ügyeljünk, hogy ne töltsük tele, mert úgy csak nehezen lehet szívni. Általában meg van jelölve az ajánlott vízszint, de nem mindegyikre jellemző. Ebbe a víztartóba lóg egy fém cső, ennek felső végén (ami már nem a vízben van) pedig a pipafej található. Ez fémből vagy kőből is lehet. A pipafej alatt egy karima van, ennek feladata, hogy a parazsat felfogja. Az ez alatt és a víztartó fölötti csőrész szerepe az, hogy a füstöt a víz alá vezesse. Egy másik cső, a füstcső a víz felszíne felett nyílik. Ez vezeti ki a víz felett meggyűlt füstöt. Ez a füstcső pedig egy csőben folytatódik, ami a szipkában végződik.

A víztartó megtöltése után a pipafejbe való dohány tömése következik. Ezt lukacsos alufóliával letakarják, ezek után pedig begyújtják a hozzávaló faszenet. Ezután szapora szipkázásokba kell kezdeni, míg izzik a faszén. Figyelni kell, hogy a faszén korong folyamatosan izzon, de a fólia alatti dohány ne gyulladjon meg.

Mikor beleszívnak a vízipipába, a víz feletti légnyomás csökken és a fejből induló, égő parázson keresztülmenő füst a vízbe áramlik. Mindez csak akkor működik megfelelően, ha a tömítések teljesen jól zárnak.

Nem minden dohány alkalmas vízipipához. A legjobbak a gyümölcsös dohányok. Szívni lassan kell, ha nem vagyunk hozzászokva hamar elbódulunk, ellazulunk tőle. A dohány aromája általában másfél óráig tart, utána erősödik a füst íze. 

A vízipipa okozta tűdőrák meglehetősen ritka, mivel alacsony a kátrány és nikotin tartalma. A vízben átáramló füst szinte teljesen ártalmatlan a káros anyagoktól.

Az élvezetet tovább lehet fokozni, ha valődi gyümölcsdarabokat is helyezünk a víztartályba, ez ízletesebbé teszi a dohányt. A romantikusabbak virágszirmokat is szoktak szórni a vízbe, szép látvány nyújt, mikor buborékol a víz.

Etikettje a vízipipázásnak is van: sértés az, ha valaki egy másik ember által szívott vízipipa szénjéről gyújtja meg cigarettáját. Ha pedig egy csöves vízipipát használunk ügyeljünk arra, hogy azt jobb kézzel és csőrrel lefelé tartva adjuk tovább.