Ezt a vaspropellert még nem láttam. Szemmel láthatóan az idő nem ártott neki. Mintha egy mai gépalkatrész lenne.

Előzmény

Válasz

találtak azért Egyiptomban is érdekes dolgokat:

http://egyiptom.network.hu/kepek/kairoi_muzeum/vaspropeller_saqqara_v_dinasztia

Előzmény

Válasz

Akkor még be lehetett járni az ottani tengert, mert azzal a szorossal szemben,
amelyet a ti Héraklész oszlopainak hívtok, volt egy sziget, amely nagyobb volt,
mint Líbüa és Ázsia együttvéve. Innen az akkori utazók átkelhettek a többi
szigetekre, e szigetekről pedig az egész szemben levő szárazföldre, mely amaz
igazi tenger körül terül el. Mert mindaz, ami az említett szoroson belül van,
keskeny bejáratú öbölnek tűnik fel; azt ellenben tényleg tengernek lehet
nevezni, amint az őt körülvevő földet is teljes joggal igazi szárazföldnek.
Atlantisz szigetén tehát nagy és csodálatra méltó királyi hatalom keletkezett,
mely nemcsak az egész szigeten, hanem sok más szigeten, sőt ama külső
szárazföld egyes részein is uralkodott. Ezenkívül az erre befelé eső földek
közül Líbüán[4] is uralkodott egész Egyiptomig, s Európán is Türrhéniáig[5].
Nos, ez az egész egy kézbe tömörült hatalom egyetlen rohammal próbálta egykor
leigázni a ti és a mi földünket, s mindent, ami a szoroson belül fekszik. Ekkor
tárult fel városotok hatalma minden ember előtt hősiességében és erejében. Mert
felülmúlva mindenkit lelkierőben és haditechnikában, először a hellének élére
került, majd a többiek elpártolása folytán kényszerűségből magára maradva,
végveszélybe jutott; azonban legyőzve támadóit, diadalmi jelvényt állított fel;
azokat, akik még nem voltak leigázva, megóvta a szolgaságtól, minket, többieket
pedig, akik Héraklész oszlopain belül lakunk, önzetlenül felszabadított. Idővel
azonban rendkívüli földrengések és özönvizek támadtak, eljött egy súlyos nap és
éjjel, amikor a ti egész haderőtöket is egyszerre elnyelte a föld, és Atlantisz
szigete is a tengerbe merülve eltűnt. Ezért nem hajózható és nem kutatható át
az ottani tenger még ma sem, mert akadályoz a nagyon sekélyes iszap, amelyet a
süllyedő sziget halmozott fel.'

Itt nem arról van szó, hogy Atlantisz serege leigázta Egyiptomot és rátámadt a görögökre is? De a Görög seregek győztek ugyan, de valamilyen természeti csapás végül mindkét sereget elpusztította Atlantisszal együtt.

Válasz

Az öreg egyiptomi pap nem Görögországról beszél?

Valóság az, hogy minden olyan vidéken, ahol nincsen rendkívül hideg vagy
túlságos hőség, mindig él hol több, hol kevesebb az emberi nemből. S ami szép,
nagy vagy bármi tekintetben érdekes csak történt akár nálatok, akár itt, akár
más vidéken, amiről csak hallottunk, - mindaz régtől fogva felírva és megőrizve
itt van templomainkban. Ellenben nálatok és a többi népeknél az írás és minden
egyéb, amit a városi élet megkövetel, csak most fog kifejlődni, hacsak a
szokásos idő leteltével, mint valami betegség rátok nem zúdul újból az égi
özön, és csupán az analfabétákat és műveletleneket hagyja meg közületek,
úgyhogy ismét újból ifjúvá lesztek, nem tudva semmit sem az itteni, sem az
ottani dolgokról, mi minden történt a régi időkben. Legalábbis az, amit te,
Szolón, a ti nemzetségi feljegyzéseitekről elbeszéltél, alig különbözik a
gyermekmeséktől, hiszen először is egyetlenegy özönvízre emlékeztek, noha
előzőleg már sok volt, továbbá nem tudjátok, hogy a legszebb és legkiválóbb
emberi faj a ti földeteken élt, s abból származol te is és mostani városotok
lakói, minthogy az elpusztultnak egy kis írmagja megmaradt. Előttetek azonban
mindez rejtve van, mert az életben maradottak sok nemzedéken át mind úgy
hunytak el, hogy írásban megszólalni sem tudtak.
Valaha tehát, ó Szolón, a legnagyobb özönvíz előtt az a város, amely most az
athéniaké, a legkiválóbb volt háborúban is, és minden tekintetben a legkitűnőbb
törvények uralkodtak benne. Azt mondják, itt születtek meg a legszebb tettek és
a legszebb állami berendezkedések mindazok közül, amelyekről csak hallottunk az
ég alatt.'

Válasz

Igen arra emlékszem én is, hogy pl. az Alexandriába kikötőjében átvizsgálták az idegen hajókat és ha találtak náluk könyvtekercseket, akkor azokat elkobozták, lemásolták és hogy a hajóst kár ne érje a másolatot visszaadták. Az eredetit soha. Ezen kívül még a hajósok külön vám kedvezményt is kaptak ha vittek könyveket. Mivel Alexandria fénykorában az egész Földközi tenger kereskedelmi központja volt, úgy el lehet képzelni, hogy mennyi papirusz tekercs lehetett a könyvtárban. Hiszen a hajósok a kedvezményekért direkt vittek magukkal.
Atlantisz elsűlyedése után az egyiptomi hajósok messze elkerülték azt a helyet, mert az ott sokáig mocsaras sekély területként ismerték. Tehát Atlantisz elsűlyedése egyetlen nap és éjszaka eltünt, de felette a mai tengerszint csak sokára alakult ki. Ugyanakkor a Dél-Amerikai indiánok is ismertek egy szigetet az Atlanti óceánon, vagyis tőlük keletre, ahonnan fehér bölcs tanítók érkeztek, majd később távoztak, hogy majd egyszer visszatérjenek. Atlantiszt természetesen mindenki az Atlanti Óceánra teszi, de akkor e szerint az egyiptomiak is sokat hajóztak, ha el merték hagyni a Földközi tengert. Áthajóztak a Gibraltári szoroson és máris kint voltak az óceánon. De továbbra is tudtak a part mentén haladni, ha ott volt Atlantisz. Vannak azonban olyan nézetek is, mely szerint Atlantisz talán azonos lenne az Ír szigetekkel. Vagy legalább annak egy részével, ami megmaradt belőle. Az Arthur legenda körben csónakkal viszik oda a sebesült királyt. Tehát nem lehetett olyan messze Angliától. Ők Avalonnak hívták a helyet. Ez lehet Platón Atlantisza. De ez is csak egy elmélet. Az egyiptomiak jól tudtak hajózni a papiruszhajóikon (Thor Heyerdal bizonyította be a világnak. Gondolok itt a Ra I. és a Ra II. expedíciójára.) és igen járhattak Atlantisz szigetén.
Az ókori Rómában is Vesta istennő templomában is őriztek egy tárgyat, amit az istenek ejtettek le az égből. Ezt pontifex maximus kivételével senki sem láthatta. Bár Ciceró, aki szerintem a politikus Ciceró volt és nem a költő, tudni vélte, hogy az egy szobor. De könnyen lehet, hogy egy alkatrész az istenek egyik "égi" bárkájáról. Julius Ceasar is legfőbb pap volt és gondolom látta is azt a bizonyos tárgyat, de sem ő, sem a majdani császárok sem írtak róla egyetlen sort sem. Tudtommal nem találtak ilyen feljegyzést. Ez pedig elég fura, ha figyelembe vesszük, hogy némelyik császár milyen életet élt.
Tudtommal hivatalos körökben Platón Atlantiszról szóló munkája nem elfogadott bizonyíték az egykori sziget létezéséről. Szerte a világon rengeteg piramis van, kisebb nagyobb, földből és kőből, de egy sem olyan mint a három nagy Egyiptomban. Szerintem, azokat építették "valakik", a többi pedig ezek utánzata. De mivel nem tudták pontosan hogyan épültek az eredetiek, ezért nem is sikerültek úgy. Láttam légi felvételeket a Kínai piramisokról és némelyik meglepően hasonlítanak az Egyiptomban lévőkhöz.

Előzmény

Válasz

Szaisz nem volt messze a későbbi Alexandria helyétől, az óegyiptomiak meg mindent másoltak, általában a
fontosabb papiruszokból mindent templomban volt példány, a görögök is átvették ezt a másolós szokást..

Feljegyzések Atlantiszról… [szerkesztés]

…Platónnál [szerkesztés]
Platón (i. e. 427–i. e. 347), a híres ógörög filozófus Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban meglehetős részletességgel szól Atlantisz szigetéről, amely állítólag Héraklész oszlopaitól nyugatra feküdt, amely a Gibraltári-szorossal azonos. Leírása szerint Atlantisz nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve. Hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel, amelyet Platón perzsa mintára képzelt el.
Platón Atlantiszt Poszeidón birodalmaként írja le, aki a halandó Klétó-val szerelembe esett (egy kettejük tiszteletére emelt atlantiszi templomot is megemlít), elsőszülött fiuk, Atlasz pedig megörökölte a birodalmat, és ez az öröklődés sokáig így folytatódott. Ír egy orichalcum nevű legendás fémről, a „tűz fényé”-nek nevezte, melyet már Platón idejében is csak hírből ismertek, pedig Atlantisz idejében az arany mellett a legértékesebb anyagnak számított. Pontosan nem tudjuk, mi lehetett ez, mai értelemben a sárgarézre használják a szót, ám a görög kifejezés etimológiájából kiindulva helytállóbb a hegyi réz vagy hegyi fém kifejezés, egyesek szerint az arany, a cink, a réz és a bronz valamiféle ötvözetéről lehet szó. Tehát vagy olyan fémről van szó, amelyet ismerünk, de a görögök előttünk ismeretlen jelentésű szóval jelölték, vagy valamilyen ötvözetről, melynek pontos összetétele ismeretlen.


Platón a történetet a szigetről Szolóntól ismerte, aki i. e. 560-ban tett egyiptomi utazásakor Szaisz város papjaitól hallott a feljegyzések szerint előtte 9000 évvel történt hanyatlásról. A forrás szerint 6000 sztadion távolságban feküdt Egyiptomtól ez a hatalmas sziget, és hirtelen pusztult el: „…egy súlyos nap és éjjel […] a tengerbe merülve eltűnt.” A legenda szerint a mohóvá és agresszívvá vált birodalmat az istenek (egész pontosan Zeusz) parancsára öntötte el a tenger, Platón műve azonban ezen a ponton megszakad.

Előzmény

Válasz

Ha a piramisok és az egész gizai nekropolisz sokkal régebbi, mint az a hivatalos egyiptológia állítja, (már pedig régebbi) akkor nem biztos, hogy az alexandriai könyvtárban ha nem semmisült volna meg akkor maradtak volna fenn olyan dokumentumok, amik az építkezésekről és az építőkről szólnának. Az alexandriai nagy könyvtárat úgy tudom I Ptolemaiosz alapította.
Nagy Sándor 76 Alexandriát alapított szerte a világon, köztük az Egyiptomban is egy kis halászfalu helyén. Halála után felosztották a birodalmat és Ptolemaiosz kapta Egyiptomot. Ő alapította a könyvtárat. Többek között. De én úgy emlékszem, hogy Egyiptomban két könyvtár volt. Volt egy másik is, (sajnos nem emlékszem pontosan hol) és amikor az alexandriai leégett, onnan pótolták az elégett tekercseket. Amikor viszont földrengés pusztította el akkor már nem volt pótlás. Én így tudom, így emlékszem. Persze lehet, hogy rosszul. Szóval arra szeretnék kilyukadni, hogy a piramisokra vonatkozó feljegyzéseket inkább a papok őrizhették, már ha volt ilyen. Ptolemaiosz dinasztiát alapított Egyiptomban, de olyan gőgös volt ő is és az utódai is, hogy nem keveredtek a "bennszülöttekkel". Inkább egymás között házasodtak. Ha voltak feljegyzések a piramisokról, az építőkről, akkor én úgy vélem, hogy azt a papok titkos tudásként kezelték és nem adták ki a kezükből. Természetesen ez csak spekuláció. Viszont az érdekes lehet, hogy sok mindent kőbe véstek pl. az uralkodók neveit tetteit stb. de a piramisokról semmit. Ha mondjuk Kheopsz építette a nagy piramist, akkor mért nem jegyezték fel a Karnaki király oszlopra. Úgy tudom csak annyi van ott, hogy szétkergetett egy núbiai rablóbandát. Ha elrendelte volna az építést, akkor csak olvashatnánk arról is. Az én egyik elképzelésem talán az lehet, hogy amikor folyt az építkezés akkor még írás sem igen alakult még ki. Hiszen nem az általunk ismert egyiptomi emberek játszadoztak ott a kövekkel. Az építők természetesen tudtak írni, de azt már nem tudhatjuk, hogy ebből mennyit adtak át. A dinasztikus uralkodás kezdetén már volt írás. De hogy az mikor és hogyan fejlődött ki azt nem tudjuk. Vagy csak én nem tudom. Vajon a Kínai piramisok az Egyiptomiakat utánozzák? A Kínai kormány az egész területet hadi övezetnek nyilvánította és oda még egy kínainak sem könnyű bejutni, nemhogy egy külföldinek.

Válasz

Én akkor sem támogatnám a hamis történelmet. Inkább legyenek fehér foltok az ismerteinkben, mint hamis tényekkel ámítsuk magunkat. Annak a sok-sok millió embernek, akik meghaltak a mi "Nagy" civilizációnk háborúiban, azoknak már teljesen mindegy, hogy mi vagyunk e az elsők ezen a Földön, vagy voltak már előttünk is. Többek között ezért támadták és támadják olyan sokan Daniken munkáit, mert ő csak felteszi azokat a kérdéseket, amiket más nem tesz fel, vagy nem akar feltenni.

Előzmény

Válasz

de a cikkben idézett dolgok nagy része tény..az egyiptológusok nem nagyon foglalkoznak az olyan dolgokkal mint pl a Leltárkő, vagy az Am-Duat pl a rosetaui részre vonatkozó dolgai..de megtehetik, mert sajnos a papiruszok nagy része elveszett, így egy lelet szerintük nem lelet..
az meg már az emberi kapzsiság h nem merik bevállalni a kritikus dolgokat, mert akkor az elméletek nagy részét lehetne a sutba dobni, történelemkönyveket újra írni, majd a saját "magasan fejlett" civilizációnkat kicsit lejjebb helyezni..:)

Előzmény

Válasz

Elolvastam az ajánlott oldalt. Akár csak Erich von Daniken valamelyik könyvéből vágták volna ki. Persze nem minden részletét.
Vajon az Egyiptomi kormány miért ragaszkodik annyira az idejét múlt nézetekhez. Ez majdnem olyan mintha a Vatikán még mindig görcsösen ragaszkodna ahhoz, hogy a Föld bizony nem gömb alakú hanem lapos. Jó, tudom, hogy ez egy kicsit erőltetett hasonlat, de azért elképesztő, hogy csak azért mert az új nézetek felborítják azt a kronológiai rendet, amit a "Nagy" egyiptológusok felállítottak, még nem biztos, hogy igaz is. Milyen hatalommal bírnak ezek az emberek, hogy amint a cikkben is olvashattuk, akár ha kell még fegyveresen is beavatkoznak. Nem tudom Egyiptom bevételének hány százalékát adja a turizmus, de szerintem nem igen van még egy olyan ország amely ekkor hasznot tudna húzni a saját történelméből. Talán Olaszország azon belül is Róma.

Előzmény

Válasz