Közeledik az év vége, sokan töltik az ünnepeket hazánktól távoli országokban. Sajnos az utazók többsége nem kér, vagy esetleg már későn kér orvosi szaktanácsot és védőoltásokat. Egy felmérés szerint az utazók csupán 15% -a fordul szakemberhez utazása előtt, magukat kockázati csoportba tartózónak vélők pedig mintegy 30%-ban. Ezért kérdeztük Dr. Jelenik Zsuzsannát, a Nemzetközi Oltóközpont osztályvezető főorvosát: Milyen veszélyt rejthetnek egzotikus útjaink?

 - Ha a célország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, pl. a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása gyakori, esetleg járványok formájában jelentkezik, (pl.: agyhártyagyulladás, hastífusz, fertőző májgyulladás, malária stb.,) fokozott kockázatúnak számít az utazás, mert fennáll megbetegedés veszélye. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokban elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a hastífusz és a fertőző májgyulladás (hepatitis A) és a coli bacillus elleni oltás jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek kockázatát.

- Az utazás előtt mennyi idővel kell megkezdenünk a felkészülést?

- Célszerű az indulás előtt néhány hónappal elkezdeni a felkészülést. Az utazás előtt legalább 4-6 héten belül érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni. Vannak olyan oltások, melyek ismételt adás után védenek (pl: hepatitis B) és a szokásos oltási rend 0. 1. 6. hónap. Hasonló az oltási séma a kombinált hepatitis A+B oltással. Ha rövid az idő, un. gyorsított oltási sorozat is alkalmazható, 0. 7. 21-28 nap időközzel, amit 12 hónap múlva még egy oltás követ. A védőhatás csúcsa 6 héttel az oltás megkezdése után mérhető.

Ha csak 10-14 nap van az indulásig, már csak az A típusú fertőző májgyulladás elleni védelem biztosítható egyetlen adag oltással. Az első oltást követő 19 naptól csakneml 100%-os védettséget alakítanak ki. A második oltást 6. –18 hónap között adva, tartós, 10-20 éves védettség biztosítható. Matematikai számítások szerint 20 év után is jelen vannak a védelmet biztosító ellenanyagok. Ha természetes emlékeztető hatás is érvényesül, újraoltás valószínűleg nem szükséges.

- Milyen oltásokat ajánlanak leggyakrabban az utazóknak?

- A hepatitis A elleni védelem a legszélesebb körben javasolt, hiszen a Föld lakosságának kétharmada erősen fertőzött területen él. Hazánk a kevéssé fertőzött országok közé sorolható, az elmúlt években 500 és 1000 között volt a jelentett esetek száma, de az elmúlt időszakban egyre többet hallottunk nagy számú megbetegedésről (Istvándi, Somogy megye). A fertőző májgyulladás veszélye nem lebecsülendő. 1998-ban Shanghaiban, fertőzött kagylóktól 300.000 ember betegedett meg. 2004-ben, Hurghadában (Egyiptom) 350 német turista kapott májgyulladást egy ötcsillagos szállodában.

- A hepatitis B oltásokat az eddiginél sokkal szélesebb körben ajánlják, melynek oka, nem csak a népszerű szexturizmus, hanem igen sok idős, krónikus beteg utazik, akiknek nagyobb az esélyük az esetleges orvosi beavatkozásra. A hepatitisz B fertőzési kockázatával járhatnak a műtétet, transzfúziót igénylő balestetek, krónikus betegségek váratlan súlyosbodása, akut súlyos állapototok, akupuntúrás kezelések, piercing, tetoválás és az alkalmi szexuális kapcsolatok.
1999 óta, hazánkban minden 14 éves gyermeket oltanak hepatitis B ellen. Az oltóközpontok egységesen arra törekednek, hogy minden oltatlan gyermeknek és felnőttnek, az utazás kockázatától függetlenül, felajánlják az oltási sorozatot, mely életre szóló védettséget nyújt.

A hepatitis A és B, valamint a kombinált hepatitis A+B oltások 50%-os OEP támogatást élveznek. ajánlott a tetanusz elleni emlékeztető oltás, mely 10 éves védettséget biztosít. A tetanusz veszélyt a földdel szennyezett sérülések és állatharapások okozzák.

Külföldi utazás során a hastífusz is fertőzési veszélyt jelenthet, széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, „piszkos kezek" közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz  Ázsiában és Afrikában. Utazókat, elsősorban a baktériumhordozó-ételt készítő vagy takarító – személyzet fertőzhet. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig, a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt és a bélfal átlyukadását okozhatja. A védőoltás három évig nyújt védettséget.

A hastífusz, az agyhártyagyulladás, a sárgaláz elleni védettséghez is legalább 10-14 nap szükséges.

A gyermekkorban kapott oltásokat 21 éves kor után érdemes ismételni. Ilyenek a tetanusz, diftéria, gyermekbénulás és a kanyaró. Ezek az emlékezetető oltások, a már megszerzett védettséget 1-2 nap alatt felfrissítik.

 
- Van-e kötelező oltás utazás kapcsán?

- A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség, a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.

Időszakosan is kötelezővé tehetnek védőoltást egyes országok
Ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy vagy azzal egyidőben Szaud–Arábiába utazik. Cseppfertőzéssel terjed, emiatt, zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzi. Gyors orvosi beavatkozás nélkül sok a halálozás. Vannak területek, ahol a meningococcus fertőzés járványos és tömeges, évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület „meningitis belt", mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Az oltás három évig véd a betegségtől.

10-20 éve a kolera is a kötelező oltások közé tartozott. Az utolsó világjárvány 1961- ben kezdődött, de a jelenleg cirkuláló kórokozó enyhébb lefolyású betegséget okoz. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban, az elmaradott területeken jelenleg is vannak kolerás gócok, ide azonban igen ritkán jutnak el turisták. Járványos területeken, a helyi lakosokhoz hasonló körülmények között élők vannak kitéve a fertőzésnek. A kolera elleni megiható oltóanyag azonban jelentős védelmet ad az utazók hasmenését okozó kóli (E. coli) bacilus ellen is. Ezért gyakran ajánlják azoknak, akik érzékenyek a hasmenésre vagy eleve bélbántalmakkal küszködnek. a háziorvostól, a megyei oltóközpontokban, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-ben és a Nemzetközi Oltóközpontban lehet kérni.  Utazással kapcsolatos részletes egészségügyi információk: a www.utazaselott.hu és a (www.oek.hu) honlapon találhatóak.

Forrás:WebOrvos.hu